Valid XHTML 1.0 Strict

A Csillagászat Nemzetközi Éve 2009

Galileo Galilei (1564-1642)

Galileo Galilei
1564-1642

2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve (International Year of Astronomy 2009, IYA 2009). Az ENSZ és kulturális szervezete, az UNESCO által meghirdetett eseménysorozat nem a csillagászoké, hanem elsősorban a csillagászaté, s nagyszerű alkalmat kínál arra, hogy a szakma nagyközönség minél szélesebb körével megismertesse a "Galilei-élményt", az égboltra való rácsodálkozás érzését. Ez pedig ma, a rendelkezésünkre álló eszközök révén talán könnyebb feladat, mint eddig bármikor.

Négyszáz évvel ezelőtt, 1609-ben alkalmazták először a teleszkópot csillagászati célú megfigyelésekre, a legelső távcsöves észleléseket elsősorban Galileo Galilei nevéhez kötjük. Amint az általában lenni szokott a nagy újítások esetében, természetesen Galilei kortársai is folytattak csillagászati megfigyeléseket, de ő volt az, aki a leghatásosabban interpretálta a teleszkópban látottakat. Megfigyelései a kopernikuszi napközéppontú világképet igazolták. A Hold szabad szemmel nem látható felszíni alakzatai, a Vénusz fázisváltozásai, a Jupiter négy nagy holdja és a Nap foltjai mind-mind egy új világ felfedezésének első lépéseit jelentették. Egy olyan világét, melynek horizontja sokkal szélesebb, mint addig bárki is képzelte volna.

400 év alatt a távcsövek óriási fejlődésen mentek keresztül. Galilei teleszkópjai még csak néhány centiméteres lencsével rendelkeztek, ma pedig 8 és 10 méteres távcsövek kémlelik az eget távoli vidékek magas hegycsúcsain, de készülnek már a 40 métert meghaladó földi műszerek tervei is. A világűrben keringő távcsövek esetében a légkör zavaró hatásának hiányában ennél kisebb átmérő is elegendő. A 2,4 méteres, majdnem két évtizede működő Hubble űrteleszkópot 2013-ban leváltó James Webb űrtávcső tükre 6,3 méteres lesz.

Galilei első távcsöve

Galilei első távcsöve szétszedett állapotban. [Istituto e Museo di Storia della Scienza, Florence]

IYA 2009 logo
Valid CSS!