A XIX. szá­zad vé­ge rend­kí­vül ter­mé­keny volt a ter­mé­szet­tu­do­má­nyos fel­fe­de­zé­sek te­kin­te­té­ben. Új tu­do­mány­ágak ala­kul­tak ki, ame­lyek a XX. szá­zad új vi­lág­ké­pé­nek meg­for­má­lá­sá­hoz ve­zet­tek. Rönt­gen rej­tel­mes su­ga­rai a hu­sza­dik szá­za­di atom­ku­ta­tás egyik ki­in­du­ló­pont­ját je­len­tet­ték.

Got­hard Je­nő 1881-ben, 24 éves ko­rá­ban a Szom­bat­hely mel­let­ti kis fa­lu­ban, He­rény­ben meg­ala­pí­tot­ta a "He­ré­nyi Ast­rophy­si­kai Ob­ser­va­tó­ri­um"-ot, ahol fő­leg a csil­la­gá­szat új ágá­val, az aszt­ro­fi­zi­ká­val fog­lal­ko­zott. Got­hard nagy ér­dek­lő­dés­sel kö­vet­te a szá­zad­vég min­den új tu­do­má­nyos fel­fe­de­zé­sét és azo­kat ku­ta­tó­mun­ká­já­ban is al­kal­maz­ta. A rönt­gen­fo­tog­rá­fia ma­gyar­or­szá­gi kez­de­te­i­ről ke­vés tár­gyi em­lék ma­radt. A nagy hord­ere­jű tu­do­má­nyos fel­fe­de­zés ha­zai al­kal­ma­zá­sá­nak ere­de­ti és fel­be­csül­he­tet­len ér­té­kű tu­do­mány­tör­té­ne­ti do­ku­men­tu­ma­i­nak szá­mí­ta­nak Got­hard Je­nő 32 rönt­gen­fel­vé­te­le és a fel­vé­te­lek­hez hasz­nált 8 db klasszi­kus, hi­deg­ka­tó­dos rönt­gen­cső.

Got­hard Je­nő, a tu­dós-föld­bir­to­kos he­ré­nyi bir­to­kán be­ren­de­zett kor­sze­rű ter­mé­szet­tu­do­má­nyi la­bo­ra­tó­ri­u­má­ban 1896. ja­nu­ár 23-án ké­szí­tett elő­ször rönt­gen­fel­vé­te­le­ket, ép­pen azon a na­pon, mi­kor Rönt­gen az Or­vos­fi­zi­kai Tár­sa­ság würz­bur­gi ün­ne­pi ülé­sén meg­tar­tot­ta a nagy hord­ere­jű fel­fe­de­zé­sé­ről szó­ló elő­adá­sát.

Az ob­szer­va­tó­ri­um­ban őr­zött 32 da­ra­bos gyűj­te­mény alap­ján igen jól fel­is­mer­he­tő Got­hard két rönt­gen-kor­sza­ka.

Az 1896. ja­nu­ár 23. és má­jus 26. kö­zött ké­szült 24 da­rab fel­vé­tel (No. 1 - No. 24) ha­tá­ro­zot­tan mu­tat­ja az új tu­do­má­nyos fel­fe­de­zés­sel is­mer­ke­dő tu­dós gya­kor­la­ti­as gon­dol­ko­dás­mód­ját. Az ar­chí­vum­ból szin­te ki­hal­lik a kér­dés: va­jon mi­re hasz­nál­ha­tó és mi­ként al­kal­maz­ha­tó mind­ez? A he­ré­nyi la­bo­ra­tó­ri­um­ban ké­szült rönt­gen­fel­vé­te­lek má­so­dik so­ro­za­ta (No. 25 - No. 32) a ber­li­ni kong­resszust kö­ve­tő­en, 1905. jú­ni­u­sá­ból szár­ma­zik, és a fel­vé­te­lek a rönt­gen­fo­tog­rá­fia tech­ni­ká­já­ra össz­pon­to­sí­tó ta­nul­mány­jel­le­gű kí­sér­le­te­ket do­ku­men­tál­ják.

A Got­hard-ha­gya­ték­ban je­len­leg 8 vá­ku­um­cső ta­lál­ha­tó: egy ka­tód­su­gár­cső, há­rom Gun­del­ach-, egy Mül­ler-, egy AEG-, egy RGS- és egy Des­sa­u­er-gyárt­má­nyú cső. Ezek az esz­kö­zök köz­vet­le­nül a Rönt­gen fel­fe­de­zé­sét kö­ve­tő idők­ből szár­maz­nak. A csö­vek mind­egyi­kén fel­lel­he­tők a hasz­ná­lat je­lei: az el­szí­ne­ző­dött ka­tód és a meg­ol­vadt an­ti­ka­tód. Got­hard rönt­gen­fel­vé­te­le­i­nek idő­pont­ja­it te­kint­ve fel­té­te­lez­he­tő, hogy a csö­vek 1896 és 1905 kö­zött, a gyár­tá­suk meg­kez­dé­se után nem sok­kal ke­rül­het­tek a he­ré­nyi ob­szer­va­tó­ri­um­ba.

Az 1897-től az 1920-as éve­kig gyár­tott rönt­gen­csö­vek kö­zött meg­ta­lál­ha­tók a pri­mi­tív el­ren­de­zé­sű­ek épp­úgy, mint a gáz­re­ge­ne­rá­tor­ral (oz­mo­r­e­ge­ne­rá­tor, csil­lám­re­ge­ne­rá­tor) el­lá­tott uni­ver­zá­lis, sza­bá­lyoz­ha­tó csö­vek is.

• Got­hard Je­nő rönt­gen­csö­vei
• Got­hard Je­nő rönt­gen­fel­vé­te­lei