Csillagászati kutatások - 1992-2010
A csillagászati megfigyelések súlypontját az optikai, az ultraibolya és az infravörös tartományokban végzett észlelések jelentik. Az obszervatórium távcsövével való észleléseken túlmenően, tudományos kutatási programjainkhoz nemzetközi kooperációban, külföldi nagy műszerekkel is dolgozunk: Chilében, az Európai Déli Obszervatóriumban (ESO) emissziós objektumok közepes és nagydiszperziójú spektroszkópiájához végzünk megfigyeléseket.
A Herbig-féle Ae/Be csillagok és a T Tauri típusú csillagok a Tejútrendszer síkjában helyenként igen erősen koncentrálódó csillagközi por- és gázanyaggal körülvett képződmények. Fiatal koruknál fogva igen aktív változásokat mutatnak. Színképükből nem csak az egyes csillagok jellemző sajátosságaira, de Galaxisunk e vidékein lévő csillagoknak a csillagközi anyaggal való kölcsönhatásaira, fejlődésére, azok eredetére is lehet következtetni.
Igazoltuk, hogy a Herbig-féle Ae/Be csillagok a fősorozat előtti csillagfejlődési szakaszok késői fázisát élő objektumok.
A T Tauri típusú változócsillagokkal kapcsolatos egyik legfontosabb, a témakör alapvető, sokszor idézett megállapításának számító eredményünk a csillagtípus képviselőinél megfigyelhető tiltott színképvonalak szisztematikus kékeltolódásának felfedezése.
A T Tauri csillagok tiltott emissziós vonalainak szisztematikus kékeltolódását magyarázó modell.
A forró, nagytömegű csillagok nagyfelbontású spektroszkópiáját a Landessternwarte Heidelberg (Németország) kutatócsoportjával közösen, az ott kifejlesztett száloptikás echelle-spektrográffal 1989 óta végezzük. Fő tudományos célkitűzésünk a nagyfényességű emissziós csillagoknál megfigyelhető csillagszél tulajdonságainak elemzése. Kutatjuk a nagytömegű forró csillagok légkörében észlelt csillagszél és e csillagok körül megfigyelhető táguló anyagmozgások okait, valamint a csillag környezetében uralkodó gerjesztési viszonyokat.
Az Orion csillagkép jellegzetes por-gáz-csillag együttese, az Orion-köd az égbolt egyik legszebb látványa. Gothard Jenő már több mint egy évszázada felvételeket készített róla. Az Orion köd Galaxisunk ma születő csillagainak hozzánk legközelebbi bölcsője, ezért nagyon sok információt nyújt a csillagok, csillagrendszerek, bolygórendszerek kialakulásáról. Az itt megfigyelt folyamatokból következtethetünk a mi csillagunk, a Nap, és a körülötte lévő bolygórendszer kialakulására. Az Orion-köd egyik legjelentősebb csillaga a Θ1 Orionis C, ez világítja meg a körülötte lévő csillagközi poranyagot, és gerjeszti a közelében lévő gázfelhőket. Több éven át vizsgáltuk ennek a csillagnak a sajátos tulajdonságait. Megfigyeléseinkből arra az eredményre jutottunk, hogy a Θ1 Orionis C-nek nagyon erős, a csillaggal együtt forgó mágneses tere van. Ez az első eset, hogy fiatal csillagnál erős mágneses térre utaló nyomokat találtunk.
A Θ1 Ori C és az AG Car színképvonalprofiljainak változása.
Az AG Carinae fényes kék változó (Luminous Blue Variable) csillag folyamatos spektroszkópiai vizsgálatát végeztük 1992 és 1997 között. A nagyfelbontású színképek lefedik az AG Car legutóbbi teljes, több éven áthúzódó kifényesedési ciklusát.
Ez az első olyan színképsorozat, amely egy fényes, kék változó (LBV) teljes ciklusára vonatkozó spektroszkópiai adatokat szolgáltat. Már az eddigi vizsgálatok alapján is kitűnik, hogy a változások lényegesen összetettebb természetűek, mint azt korábban feltételezték. A rendkívül gazdag megfigyelési anyag feldolgozása még nem fejeződött be. Az első eredményeket nemzetközi konferenciákon (1996, 1997, 1998) ismertettük.
Késői B és korai A típusú szuperóriások spektroszkópiai megfigyelését végeztük speciálisan kidolgozott spektroszkópiai idősorozatok módszerével. A vizsgált objektumoknál a csillagok forgása által befolyásolt csillagszélre utaló jegyeket találtunk. Eredményeink az első olyan megfigyelési tények, amelyek a forró csillagoknál a csillagszél szerkezetének és a csillag forgásának kapcsolatát magyarázzák.
Több nagy fényességű korai (B-típusú) szuperóriás spektroszkópiáját végeztük el. Megállapítottuk, hogy ezeknél az objektumoknál kifelé gyorsuló, inhomogenitásokkal tarkított csillagszél figyelhető meg. Ennek segítségével próbáljuk nyomon követni a kifelé áramló anyagcsomók mozgását.
A Kis Magellán Felhőben található R4 jelű B[e] csillag spektrumának részlete.
Az obszervatórium 4 éves infrastrukturális fejlesztés után 1994-re technikailag magas szinten álló, jól felszerelt, nemzetközi mércével mérve is modern csillagászati kutatóhely lett.
Kiépítettük az obszervatórium lokális számítógépes és digitális képi adatfeldolgozó rendszerét, a GAOnet-et.
A Gothard Obszervatórium számítógépterme és munka a számítógépteremben.
