2008.01.10. - Lepke alakú protoplanetáris porfelhő

A Hubble űrteleszkóp felvételén látható szokatlan alakú protoplanetáris felhő aszimmetrikus formájának lehetséges magyarázata, hogy a Naprendszer tágabb környezetében több az intersztelláris anyag, mint ahogyan eddig gondolták.

A HD 65001 katalógusjelű közeli, körülbelül 90 millió éves csillag körüli molylepkére emlékeztető protoplanetáris "korongot" a csillag porrészecskéken szóródó sugárzása rajzolja ki az infravörös tartományban. A felhő karakterisztikus mérete eléri a 35 milliárd kilométert, azaz körülbelül háromszorosa a Naprendszer átmérőjének.

A Hubble űrteleszkóp NICMOS infravörös kamerájával készült felvétel a HD 61005 körüli szokatlan alakú protoplanetáris korongról.
[NASA, D. Hines (Space Science Institute, Corrales, New Mexico) és G. Schneider (University of Arizona)]

A hasonló korú csillagok körüli porfelhők, melyekből bolygók alakulhatnak ki, tipikusan korong alakúak. Néha azonban "lencsevégre" akadnak a HD 65001 körüli felhőhöz hasonló, furcsa geometriájú képződmények is. A felfedező csoport tagja, Denis Hines (Space Science Institute, Corrales, New Mexico) szerint az aszimmetria oka, hogy a HD 65001 áthaladt az intersztelláris anyag egy lokális sűrűsödésén, s a korong illetve a csillagközi tér anyagának kölcsönhatása az előbbi porrészecskéit a mozgás irányával ellentétesen, a csillag mögé söpörte. Az, hogy ez a folyamat milyen hatással volt a korong anyagára és a benne esetleg formálódó bolygókra, még nem ismert. A magyarázat azért is érdekes, mert a jelenlegi elképzelések szerint a Naprendszer környezetében az intersztelláris anyag sűrűsége nem jelentős, mivel azt egy néhány millió évvel ezelőtti szupernóva-robbanás valósággal kisöpörte kozmikus térségünkből. A HD 65001 porkorongjának esete azonban azt mutatja, hogy mégis csak maradhatott sűrű csillagközi anyag egészen közel, mindössze 100 fényéven belül.

A csillagkeletkezési terület fiatal, forró csillagainak erős ultraibolya sugárzása és csillagszele által deformált protoplanetáris korongok (proplidek) az Orion-ködben.
[www.hubblesite.org]

A Hubble más felvételei is azt bizonyítják, hogy az a kozmikus környezet, amelyben a csillag létrejött, kialakuló bolygórendszerére is jelentős, egyelőre azonban még tisztázatlan természetű hatással lehet. Például a Trapéziumként ismert alakzatot alkotó, a köd gerjesztéséért elsősorban felelős forró csillagok erős ultraibolya sugárzása és csillagszele is több protoplanetáris korongot deformált az Orion-ködben. A kutatók azt vélelmezik, hogy a sűrűbb intersztelláris közegen való áthaladás a kialakuló bolygók atmoszférájára lehet leginkább hatással.

A HD 65001 körüli porkorong aszimmetriáját az intersztelláris anyag lokális sűrűsödésén való áthaladás okozhatta, ami a korongnak a mozgás irányába eső részét a csillag mögé söpörte.
[NASA, D. Hines (Space Science Institute, Corrales, New Mexico) és G. Schneider (University of Arizona)]

A "lepke" felfedezése a Hubble űrteleszkóp NICMOS (Near-Infrared Camera and Multi-Object Spectrometer) műszerével és a Spitzer űrteleszkóp eszközeivel végzett, bolygórendszerek keletkezésének és fejlődésének tanulmányozását célzó megfigyelések eredménye. A kutatás keretében egy csoport Michael Meyer (University of Arizona, Tucson) vezetésével először a lehetséges jelölteket választotta ki a Spitzer segítségével infravörös többletsugárzásuk alapján, majd az ígéretes célpontokat a NICMOS műszerrel analizálták részletesebben. Ennek koronagráfjával a felvételeken a központi csillag kitakarható, így jobban megfigyelhetők a körülötte lévő porfelhő részletei. Meyer szerint a NASA Föld körül keringő obszervatóriumainak ilyen együttműködése egyedülálló lehetőséget teremt a formálódó bolygórendszerek összetételének, dinamikájának és fejlődésének kutatásában, segítségükkel ugyanazokat a folyamatokat figyelhetjük meg a távoli csillagok körül, melyek valószínűleg a Naprendszer kialakulásakor is zajlottak egykor.

A kutatás részleteit taglaló szakcikk az Astrophysical Journal Letters c. folyóirat 2007. december 20-i számában jelent meg, s beszámoltak róla az Amerikai Csillagászati Társaság (Americam Astronomical Society) 211., a texasi Austinban zajló ülésén is.

Forrás:

• STScI-2008-01 NR