2008.12.09. - Szén-dioxidot találtak egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörében

A Hubble űrteleszkóp nagyon érzékeny méréseivel a szén-dioxidra jellemző infravörös sugárzást mutattak ki a HD 189733b exobolygó színképében, jelentős lépést téve a Földön kívüli élet kémiai nyomainak kutatásában.

A HD 189733b jelzésű fedési exobolygó az ún. "forró Jupiterek" közé tartozik, így felszínén túl magas a hőmérséklet az általunk ismert élet számára. A Hubble űrteleszkóp új mérései azonban igazolják, hogy már jelenlegi műszereinkkel is képesek vagyunk kimutatni olyan gázokat más bolygók légkörében, melyek akár biológiai eredetűek is lehetnek. Ezek önmagukban természetesen nem igazolnak semmit, hiszen élettelen folyamatokban is kialakulhatnak. Ugyanennél a bolygónál sikerült nemrégiben vízgőz és metán jeleit is detektálni, így egyre részletesebb kép rajzolódik ki a 63 fényévre található rendszerről.

Fantáziarajz a HD 189733b exobolygóról és központi csillagáról.
[ESA, NASA, M. Kornmesser (ESA/Hubble), STScI]

Mark Swain (JPL) és munkatársai a HST NICMOS műszerével vizsgálták a HD 189733b infravörös sugárzását. A mérésekből nemcsak a szén-dioxid, hanem a szén-monoxid jelenléte is kimutatható volt, de a nagyobb visszhangot az előbbi okozta, mivel a földönkívüli életre vadászók számára a szén-dioxid a fontosabb. A spektrumok részletes modellezéséből a légköri szén-dioxid mennyiségét is meg tudták becsülni, azaz a módszer mindenképpen alkalmas hasonló vizsgálatokra más bolygóknál is.

A mérésben kulcsfontosságú szerepet kaptak a bolygó fedései: 2,2 naponta eltűnik csillaga mögött, amivel lehetővé válik a központi égitest bolygó nélküli színképének nagyon pontos rögzítése. Amikor előbukkan a bolygó a csillag korongja mögül, már a két égitest együttes spektrumát lehet fölvenni, amiből levonva a csillag hozzájárulását megkapjuk a bolygó nappali oldaláról érkező infravörös fény színképét.

Mint azt említettük, a konkrét mérésből semmi sem következik a földönkívüli életre vonatkozóan, sikere mégis nagyon fontos eredmény, mert a jövő infravörös műszerei - elsősorban a James Webb űrtávcső a 2010-es évek közepétől - ezzel a módszerrel fogják vizsgálni az addig detektált Föld típusú bolygók légkörét. Azaz várható, hogy az életfolyamatokkal kapcsolatba hozható molekulák csillagászati detektálása akár már a következő évtizedben rutinszerűvé válhat, ami fantasztikus távlatokat nyithat az élet nyomai után kutatók számára.

Forrás:

• STScI-2008-41