2009.01.09. - Köz­pon­ti fe­ke­te lyuk előbb, du­dor ké­sőbb

Úgy tű­nik, si­ke­rült vá­laszt ta­lál­ni ar­ra a kér­dés­re, hogy a ko­rai Uni­ver­zum­ban mely ob­jek­tu­mok jöt­tek lét­re elő­ször, a ga­la­xi­sok vagy a cent­ru­ma­ik­ban he­lyet fog­la­ló nagy­tö­me­gű fe­ke­te lyu­kak.

Az Uni­ver­zum kö­ze­li tar­to­má­nya­i­ban ta­lál­ha­tó ga­la­xi­sok­ra és a ben­nük he­lyet fog­la­ló nagy­tö­me­gű köz­pon­ti fe­ke­te lyu­kak­ra vo­nat­ko­zó ko­ráb­bi mun­kák ar­ra az ér­de­kes ered­mény­re ve­zet­tek, hogy kap­cso­lat van a fe­ke­te lyu­kak és a ga­la­xi­sok köz­pon­ti sű­rű te­rü­le­te­in (du­dor) ta­lál­ha­tó csil­la­gok és gáz tö­me­ge kö­zött. A két tö­meg ará­nya kö­zel azo­nos a ga­la­xi­sok szé­les kor- és mé­ret­tar­to­má­nyá­ban: a né­hány mil­lió és több mil­li­árd­szo­ros nap­tö­meg kö­zöt­ti köz­pon­ti fe­ke­te lyu­kak tö­me­ge kö­rül­be­lül egy ez­red ré­sze a köz­pon­ti sű­rű tar­to­má­nyok tö­me­gé­nek. Ez az ál­lan­dó arány azt sej­te­ti, hogy a fe­ke­te lyu­kak és a ki­du­do­ro­dá­sok köl­csö­nö­sen ha­tás­sal van­nak egy­más nö­ve­ke­dé­si üte­mé­re, eb­ből pe­dig kö­vet­ke­zik a kér­dés, hogy az arány a ga­la­xi­sok fej­lő­dé­se so­rán vé­gig ál­lan­dó, vagy eset­leg va­la­me­lyik nö­ve­ke­dé­se előbb in­dult be, s von­ta ma­ga után a má­si­két.

Ch­ris Ca­ril­li (Na­ti­o­nal Ra­dio Ast­ro­nomy Ob­ser­va­to­ry) az Ame­ri­can Ast­ro­no­mi­cal So­ci­ety 213., a ka­li­for­ni­ai Long Beach-ben zaj­ló ülé­sén az ál­ta­la ve­ze­tett ku­ta­tó­cso­port ered­mé­nye­it is­mer­te­tő elő­adá­sá­ban a fe­ke­te lyu­kak mel­lett tet­te le a vok­sot, az­az sze­rin­tük a ko­rai Uni­ver­zum­ban ezen ob­jek­tu­mok ala­kul­tak ki előbb.

Jobb ol­da­lon egy tá­vo­li ga­la­xis cent­ru­má­ban ta­lál­ha­tó gáz­nak a VLA an­ten­na­rend­szer ál­tal rög­zí­tett rá­dió­tér­ké­pe lát­ha­tó, míg a bal ol­da­lon az SDSS (Slo­an Di­g­ital Sky Sur­vey) fel­mé­rés­nek az a ké­pe, amely alap­ján a ga­la­xist fel­fe­dez­ték. A ké­pek az SDSS J1148+5251 ka­ta­ló­gus­je­lű ob­jek­tu­mot azon ál­la­po­tá­ban mu­tat­ják, mi­kor az Uni­ver­zum mind­össze 870 mil­lió éves volt.
[NRAO/AUI/NSF, SDSS]

Ca­ril­li és mun­ka­tár­sai vé­le­mé­nyü­ket a VLA (Very Lar­ga Ar­ray) an­ten­na­rend­szer és a Fran­cia­or­szág­ban mű­kö­dő Pla­teau de Bu­re In­ter­fe­ro­me­ter ál­tal az utób­bi né­hány év alatt gyűj­tött ada­tok­ra ala­poz­zák. A ku­ta­tás so­rán a fi­a­tal, leg­fel­jebb né­hány mil­li­árd éves ga­la­xi­so­kat vizs­gál­ták, s azt ta­lál­ták, hogy a lo­ká­lis Uni­ver­zum­ban ta­pasz­talt kons­tans tö­meg­arány a fi­a­tal Vi­lág­egye­tem ga­la­xi­sa­i­ra már nem áll, ezek­ben a cent­rá­lis fe­ke­te lyu­kak jó­val na­gyobb tö­me­gű­ek a köz­pon­ti te­rü­le­tek­hez ké­pest, mint a kö­ze­li tar­to­má­nyok­ban. Fa­bi­an Wal­ter (Max Planck Ins­ti­tu­te for Ra­dioast­ro­nomy) sze­rint a kö­vet­kez­te­tés te­hát az, hogy a fe­ke­te lyu­kak kezd­tek el előbb nö­ve­ked­ni.

A ku­ta­tók előtt ál­ló kö­vet­ke­ző ki­hí­vás az, hogy fel­tér­ké­pez­zék a fe­ke­te lyu­kak és a köz­pon­ti te­rü­le­tek nö­ve­ke­dést be­fo­lyá­so­ló egy­más­ra ha­tá­sá­nak fo­lya­ma­tát. Do­mi­nik Ri­e­chers (Cal­tech) sze­rint er­ről egy­elő­re sem­mi­lyen in­for­má­ci­ó­val nem ren­del­ke­zünk, nem tud­juk, hogy a fo­lya­mat so­rán egy adott pont­nál mi­ért áll be a kons­tans tö­meg­arány.

A mun­ká­ban je­len­tős sze­re­pük lesz az új, vagy ép­pen még épí­tés alatt ál­ló an­ten­na­rend­sze­rek­nek, mint pél­dá­ul az AL­MA (Ata­ca­ma Lar­ge Mil­li­me­ter/sub­mil­li­me­ter Ar­ray) vagy az EV­LA (Ex­pan­ded Very Lar­ge Ar­ray), me­lyek ér­zé­keny­sé­ge és fel­bon­tó­ké­pes­sé­ge le­he­tő­vé fog­ja ten­ni, hogy a ga­la­xi­sok kér­dé­ses te­rü­le­te­it a di­na­mi­kai vizs­gá­la­tok­hoz szük­sé­ges rész­le­tes­ség­gel ta­nul­má­nyoz­has­sák a ku­ta­tók.

For­rás:

• NRAO PR, 2009.01.06.