2009.09.08. - Kannibalizmus a lokális galaxishalmazban is
Egy új kutatás szerint a távoli galaxisok körében gyakran megfigyelt kölcsönhatási forma, a bekebelezés szűkebb környezetünkben, a Lokális Csoportban is működik. A nagy falánk az Androméda-köd.
Egy népes nemzetközi kutatócsoport a 2,5 millió fényévre található Androméda-ködöt (M31) vizsgálta a hawaii 3,6 méteres kanadai-francia távcsövet (Canada-France-Hawaii Telescope, CFHT) és annak MegaCam/MegaPrime elnevezésű digitális kameráját használó program keretében. A felmérés egyedülálló a maga nemében, ugyanis egy körülbelül 1 millió fényév átmérőjű területnek megfelelő égboltrészt vizsgáltak át, melynek eredményeként az egy égboltterületről valaha is készült legszélesebb és "legmélyebb" áttekintő képet kapták.
A felmérés azt jelzi, hogy az M31 korábban már elnyelte néhány közeli, kisebb társát. A galaxisok növekedésének elmélete szerint ez a folyamat valóban a kisebb kísérők bekebelezésével zajlik, a galaktikus kannibalizmusra azonban rendkívül nehéz bizonyítékokat találni, ugyanis a vizsgálandó struktúrák gyakran nagyon halványak, detektálásukat pedig ezen kívül az is bonyolítja, hogy a bekebelező galaxis fényes korongjánál akár százszor nagyobb területet is át kell(ene) vizsgálni a nyomaik után kutatva. Az új vizsgálatok - melyek során először sikerült ilyen mélységig feltérképezni egy galaxis külső területeinek struktúráit - azonban lehetővé teszik a növekedési elméletet alátámasztó bizonyítékok feltárását. Sőt, Mike Irwin (University of Cambridge) szerint az M31 külvárosának struktúrái azt is jelzik, hogy bekebelezési folyamatok ma is zajlanak.
A kutatók szerint az M31 galaxis legkülső részein található csillagok nem keletkezhettek magában az Androméda-ködben, ugyanis a középponttól ilyen távol a gáz sűrűsége nem elegendő a létrejöttükhöz. Ez pedig erősíti azt a feltételezést, hogy egy másik, kisebb galaxisból maradtak vissza, amit az M31 a nem is túl távoli múltban szakított részeire, illetve, hogy az Androméda-köd ma is az expanzió állapotában van.
További említésre méltó eredmény, hogy az M31 következő áldozata valószínűleg a Triangulum galaxis (M33) lesz, sőt a két objektum közötti kölcsönhatás már zajlik is. Scott Chapman (University of Cambridge) szerint végül teljesen össze fognak olvadni. A dolog iróniája tehát, hogy a galaxisok szétesése és formálódása kéz a kézben zajlik, előbbi folyamat nélkül nincs az utóbbi sem.
Az eredményeket részletező szakcikk a Nature magazin 2009. szeptember 3-i számában jelent meg.
Forrás: