2009.11.11. - Űr­ob­szer­va­tó­ri­u­mok tisz­tel­gé­se a táv­cső 400 éve előtt

A táv­cső csil­la­gá­sza­ti cél­ra tör­té­nő el­ső hasz­ná­la­tá­nak 400. év­for­du­ló­ja tisz­te­le­té­re a NA­SA há­rom űr­te­lesz­kóp­ja is fel­vé­telt ké­szí­tett a Tej­út­rend­szer kö­zép­pont­já­nak kör­nye­ze­té­ről.

Ga­li­leo Ga­li­lei volt az el­ső, aki 1609-ben Pa­do­va­ban úgy hasz­nál­ta csil­la­gá­sza­ti meg­fi­gye­lés­re táv­csö­vét, hogy a lá­tot­ta­kat le is ír­ta, s így kor­szak­al­ko­tó ész­le­lé­se­i­nek ered­mé­nyei fenn­ma­rad­tak. Az év­for­du­ló tisz­te­le­té­re az idei évet az ENSZ és az UNES­CO a Csil­la­gá­szat Nem­zet­kö­zi Évé­nek nyil­vá­ní­tot­ta, amit szer­te a vi­lá­gon ren­dez­vé­nyek so­ka­sá­gá­val ün­ne­pel­nek a csil­la­gá­szat pro­fi és ama­tőr mű­ve­lői, il­let­ve az ér­dek­lő­dő nagy­kö­zön­ség. A tisz­tel­gők so­rá­ba - ter­mé­sze­te­sen eb­ben az év­ben már nem el­ső al­ka­lom­mal - 2009. no­vem­ber 10-én a NA­SA há­rom új fel­vé­tel köz­zé­té­te­lé­vel állt be, me­lye­ket az ún. Nagy Ob­szer­va­tó­ri­u­mok (Gre­at Ob­ser­vat­ori­es) kö­zül há­rom, a Spi­tzer, a Hubb­le és a Chand­ra ké­szí­tett a Tej­út­rend­szer cent­ru­má­nak kör­nyé­ké­ről az inf­ra­vö­rös, a kö­ze­li inf­ra­vö­rös és a rönt­gen­tar­to­mány­ban. (A ne­gye­dik tag, a Comp­ton Gam­ma-Ray Ob­ser­va­to­ry már nem üze­mel.) A szá­mos mo­za­ik­da­rab­ból szá­mí­tó­gép­pel össze­ál­lí­tott ké­pek mon­tí­ro­zá­sá­val lét­re­ho­zott vég­ső vál­to­zat kö­rül­be­lül 1,6 négy­zet­mé­te­res nyo­ma­tát az Ame­ri­kai Egye­sült Ál­la­mok 150 pla­ne­tá­ri­u­má­ba, mú­ze­u­má­ba, tu­do­má­nyos cent­ru­má­ba, könyv­tá­rá­ba és is­ko­lá­já­ba jut­tat­ják el.

A Tej­út­rend­szer cent­ru­mát sű­rű por- és gáz­fel­hők ta­kar­ják, ezért az op­ti­kai tar­to­mány­ban nem is ta­nul­má­nyoz­hat­juk. Az inf­ra­vö­rös és a rönt­gen­su­gár­zás azon­ban át­ha­tol eze­ken a gó­co­kon is, hírt ad­va a köz­pont­ban zaj­ló ese­mé­nyek­ről, he­ves csil­lag­ke­let­ke­zé­si fo­lya­ma­tok­ról, vagy ép­pen már el­pusz­tult na­pok ma­rad­vá­nya­i­ról, s nem utol­só sor­ban a cent­ru­mot ura­ló, kö­rül­be­lül 4 mil­lió nap­tö­me­gű fe­ke­te lyuk kör­nye­ze­té­re gya­ko­rolt ha­tá­sá­ról.

Spi­tzer: A cent­rum­ban ta­lál­ha­tó sok száz­ezer, sza­bad szem­mel nem lát­ha­tó csil­lag fel­fű­ti a kör­nye­ző port és gázt, ami emi­att inf­ra­vö­rös­ben su­gá­roz, sok­szor kü­lön­le­ges alak­za­to­kat fel­fed­ve. Ezen fel­hők kö­zül több olyan te­rü­let, ahol ép­pen a kö­vet­ke­ző csil­lag­ge­ne­rá­ci­ók tag­jai ala­kul­nak ki.
[NA­SA, ESA, SSC, CXC, STS­cI]

Hubb­le: A kö­ze­li inf­ra­vö­rös tar­to­mány­ban ké­szült fel­vé­te­len a Ga­la­xis cent­ru­mát a jobb al­só sa­rok­ban lát­ha­tó fé­nyes te­rü­le­te rej­ti. A kép bal ol­da­lán meg­fi­gyel­he­tő, óri­á­si és for­ró gáz­íve­ket nagy­tö­me­gű fé­nyes csil­lag­hal­ma­zok su­gár­zá­sa fű­töt­te fel. Az egész te­rü­let­re jel­lem­ző nagy­tö­me­gű csil­la­gok su­gár­zá­sa és a be­lő­lük ki­áram­ló csil­lag­szél komp­lex szer­ke­ze­te­ket ala­kí­tott ki a gáz­ban. A fel­vé­tel a Tej­út­rend­szer cent­ru­má­ról va­la­ha ké­szült egyik leg­éle­sebb inf­ra­vö­rös kép.
[NA­SA, ESA, SSC, CXC, STS­cI]

Chand­ra: A ké­pen a ró­zsa­szín ár­nya­la­tok a ki­sebb ener­gi­á­jú, míg a kék szín a nagy­ener­gi­á­jú rönt­gen­su­gár­zást kó­dol­ja. A sok­száz pont­for­rás kom­pakt csil­lag­sze­rű ob­jek­tu­mo­kat je­lez. A köz­pon­ti szu­per­ne­héz fe­ke­te lyuk a jobb al­só ré­szen lát­ha­tó fé­nyes cso­mó­ban rej­tő­zik, ez a te­rü­let a Tej­út­rend­szer leg­több ener­gi­át ki­bo­csá­tó ré­sze. A dif­fúz rönt­gen­su­gár­zás a cent­rá­lis fe­ke­te lyuk, a nagy­tö­me­gű csil­la­gok­ból ki­áram­ló csil­lag­szél és a szu­per­nó­va-rob­ba­ná­sok ál­tal több mil­lió fok­ra fel­me­le­gí­tett gáz­tól szár­ma­zik.
[NA­SA, ESA, SSC, CXC, STS­cI]

Az elő­ző fel­vé­te­lek mon­tí­ro­zá­sá­val elő­ál­lí­tott, azok­nál né­mi­leg na­gyobb te­rü­le­tet mu­ta­tó kép a Ga­la­xis cent­ru­má­ról.
[NA­SA, ESA, SSC, CXC, STS­cI]

A ké­pek na­gyít­ha­tó, in­ter­ak­tív vál­to­za­tai itt, itt és itt ér­he­tők el.

For­rás:

• STS­cI-2009-28