2009.11.23. - Mit fogyasztott legutóbb a kannibál galaxis?

Az ESO 3,5 méteres NTT távcsövével készült infravörös képek alapján bepillantást nyerhetünk a Centaurus A elliptikus óriásgalaxis porfüggönye mögé, ahol éppen egy korábban bekebelezett kisebb galaxis "emésztése" zajlik.

A Centaurus A a legközelebbi elliptikus óriásgalaxis, távolsága körülbelül 11 millió fényév. A déli éggömb egyik legtöbbet tanulmányozott objektuma különleges megjelenésével már 1847-ben felkeltette John Herschel figyelmét, miközben a déli égbolt ködfoltjait katalogizálta. Herschel azonban még nem tudhatta, hogy a gyönyörű galaxis furcsa kinézetét a központi részét eltakaró porsáv okozza, amelyről az a vélekedés, hogy az óriási elliptikus galaxis és egy porban gazdag kisebb spirálgalaxis összeolvadásának eredménye. A 200-700 millió évvel ezelőtt bekövetkezett esemény szenvedő alanyának gáztartalma a Centaurus A magjában valószínűleg csillagok új generációinak keletkezését indította be.

A Centaurus A elliptikus óriásgalaxis a látható tartományban. A felvétel az ESO 2,2 méteres MPG távcsövére szerelt WFI (Wide-Field Imager) kamerával készült. A látómező mérete 4x4 ívperc.
[ESO/Y. Beletsky]

A bekebelezett galaxis maradványait először az ESA ISO (Infrared Space Observatory) infravörös űrobszervatóriuma fedte fel, melynek felvételei egy olyan 16,5 ezer fényév széles struktúrát mutattak, ami nagyon emlékeztetett egy kicsiny horgas spirálisra. Nemrég a NASA Spitzer űrteleszkópja egy paralelogrammához hasonló alakzatként mutatta ezt a szerkezetet, ez pedig egy gázban gazdag, elliptikus galaxisba zuhanó spirálgalaxis maradványaként értelmezhető, amint az a folyamat során csavarodik, tekeredik. Az elképzelések szerint egyébként az óriás elliptikus galaxisok kialakulásának legvalószínűbb módja a galaxisok összeolvadása.

Az ESO Chilében, La Silla-n üzemelő 3,58 méteres NTT (New Technology Telescope) teleszkópjának SOFI (Son of ISAAC) képalkotó kamera/spektrográf párosával három közeli infravörös szűrőn (J, H és K) keresztül készült felvételek egy új feldolgozási technikának köszönhetően minden eddiginél élesebb, "pormentes" képet szolgáltatnak a galaxis központjáról. A kutatócsoport vezetője, Jouni Kainulainen (University of Helsinki) szerint meglepetésként érte őket, hogy a feldolgozás után a felvételeken egyértelműen azonosítható egy csillagokból és csillaghalmazokból álló gyűrű, ami eddig a Centaurus A védjegyének is tekinthető széles porsáv mögött rejtőzött. Ennek a szerkezetnek a további elemzése fontos információkat szolgáltathat arról, hogyan zajlott az összeolvadás, s ennek során milyen szerepe volt a csillagkeletkezési folyamatoknak.

A Centaurus A galaxis speciális technikával feldolgozott infravörös képén jól látható egy paralelogrammához hasonló alakzat, ami egy korábban, 200-700 millió évvel ezelőtt bekebelezett kisebb spirálgalaxis maradványa. A látómező mérete 4x4 ívperc.
[ESO/Y. Beletsky]

Joao Alves (Calar Alto Observatory, University of Vienna) szerint az új technikában rejlő lehetőségek segítségével más közeli galaxisok óriási gázfelhőinek tanulmányozása is egyszerűbb lehet, ezek kialakulásának és fejlődésének alaposabb megismerése pedig a galaxisok csillagkeletkezési folyamatainak jobb megértését is szolgálja. Yuri Beletsky (ESO) arra is felhívja a figyelmet, hogy az új eljárás - a még csak tervezett földi és űrteleszkópokat (Extremely Large Telescope, James Webb Space Telescope) is számításba véve - jól kiegészítheti a közeli extragalaxisokról az ALMA antenna-rendszerrel szerzett rádióadatokat, mivel a por meghatározó összetevője ezen objektumoknak.

A Centaurus A galaxisról az ESO VLT távcsőegyüttesének ISAAC (Infrared Spectrometer And Array Camera) műszerével készült megfigyelések alapján korábban kimutatták, hogy centrumában egy szupernehéz, körülbelül 200 millió naptömegű fekete lyuk foglal helyet, melynek tömege mintegy 50-szeresen haladja meg Tejútrendszerünk hasonló objektumáét. A Galaxiséval ellentétben a Centaurus A központi fekete lyuka azonban folyamatosan nyeli el a körülötte lévő anyagot, így az óriásgalaxis nagyon aktív. A Centaurus A az egyik legfényesebb rádióforrás az égen, a centrumából kiinduló, nagyenergiájú részecskékből álló kifúvások (jet-ek) mind a rádió-, mind a röntgenképeken jól megfigyelhetők.

Az eredményeket részletező szakcikk az Astronomy & Astrophysics c. folyóiratban jelent meg.

Forrás:

• ESO 44/09 - Photo Release
• DOI: 10.1051/0004-6361/200912624