2009.12.14. - Ide­gen por a Ja­pe­tus fel­szí­nén

A Cas­si­ni űr­szon­da leg­utóbb nyil­vá­nos­ság­ra ho­zott meg­fi­gye­lé­si ered­mé­nyei újabb bi­zo­nyí­té­kot szol­gál­tat­tak ar­ra, hogy a Ja­pe­tus fel­szí­né­nek ér­de­kes ket­tős­sé­gé­ért a Sza­tur­nusz egy má­sik hold­já­ról szár­ma­zó anyag a fe­le­lős.

A Sza­tur­nusz Ja­pe­tus ne­vű hold­já­val kap­cso­lat­ban rég­óta meg­ol­dat­lan kér­dés, hogy az égi­test fel­szí­ne az egyik ol­da­lon mi­ért sö­tét, a má­si­kon pe­dig mi­ért tel­je­sen vi­lá­gos. Jo­seph A. Burns (Corn­ell Uni­ver­sity) sze­rint ter­mé­sze­te­sen nem a vi­lág fun­da­men­tá­lis prob­lé­má­i­nak egyi­ké­ről van szó, de a több év­szá­za­dos rej­tély min­dig is iz­gat­ta a ku­ta­tók fan­tá­zi­á­ját. Mi­ó­ta a Voya­ger űr­szon­da fel­vé­te­lei har­minc év­vel ez­előtt meg­erő­sí­tet­ték a fel­szín ér­de­kes, sö­tét/vi­lá­gos ket­tős­sé­gé­nek té­nyét, a boly­gó­ku­ta­tók előtt két le­he­tő­ség állt a ma­gya­rá­zat­ra: az el­té­rés vagy va­la­mi­lyen kül­ső for­rás­ból szár­ma­zó tör­me­lék aszim­met­ri­kus bom­bá­zá­sá­nak ered­mé­nye, vagy va­la­mi­fé­le bel­ső ak­ti­vi­tás okoz­za. A Cas­si­ni meg­fi­gye­lé­sei alap­ján most biz­tos­nak tű­nik, hogy az el­ső le­he­tő­ség­ről van szó, az­az a por más­hon­nan ér­ke­zett.

A Cas­si­ni fel­vé­te­lei a Ja­pe­tus sö­tét és vi­lá­gos ol­da­lá­ról.
[Cas­si­ni Imag­ing Team]

A Cas­si­ni ál­tal fő­ként a 2007-es meg­kö­ze­lí­tés so­rán ké­szí­tett fel­vé­te­lek alap­ján a ku­ta­tók egy­ér­tel­mű­en azt ál­lít­ják, hogy a Ja­pe­tus ke­rin­gé­si irány­ba eső ol­da­la (Cas­si­ni-ré­gió) a Ja­pe­tus mö­gött el­len­ke­ző irány­ban ke­rin­gő Pho­e­be hold­ról szár­ma­zó por­tör­me­lék mi­att sö­tét. Er­re a ma­gya­rá­zat­ra a Na­tu­re ma­ga­zin­ban nem­rég meg­je­lent, a Sza­tur­nusz kö­rü­li óri­á­si, a fő gyű­rű­rend­szer mé­re­tét tíz­ezer­sze­re­sen meg­ha­la­dó, a Pho­e­be pá­lya­mé­re­té­vel nagy­já­ból meg­egye­ző át­mé­rő­jű por­gyű­rű lé­tét be­je­len­tő cikk is utalt. Burns sze­rint a nagy va­ló­szí­nű­ség­gel a Pho­e­be hold­tól szár­ma­zó ha­tal­mas por­gyű­rű nem csak a Ja­pe­tus, de más Sza­tur­nusz-hol­dak por­bom­bá­zá­sá­ért is fe­le­lős.

A Ja­pe­tus sö­tét ol­da­lát pöttyö­ző ki­csi, fe­hér krá­te­rek azt jel­zik, hogy a por nem túl vas­ta­gon, mind­össze kö­rül­be­lül egy mé­ter­nyi ré­teg­ben bo­rít­ja a fe­hér, je­ges fel­színt, ami­lyen a hold má­sik ol­da­la is. A ké­pek elem­zé­se alap­ján az is ki­de­rült, hogy a ke­rin­gé­si irány­ba eső ol­dal sok­kal vö­rö­sebb, mint az el­len­té­tes, vé­dett, fé­nyes ol­dal, ami szin­tén meg­erő­sí­ti azt, hogy a por más­hon­nan ér­ke­zett.

A fel­vé­te­lek alap­ján azt is meg­ál­la­pí­tot­ták, hogy a sö­tét és a vi­lá­gos fél­gömb köz­ti át­me­net nem éles, in­kább vi­lá­gos és sö­tét fol­tok tar­ka egy­ve­le­ge. Ez a min­tá­zat pe­dig tá­mo­gat­ja azt az el­kép­ze­lést, hogy a sö­tét ol­dal fel­me­leg­szik, ami­kor nap­fény éri, elő­se­gít­ve ez­zel az alat­ta ta­lál­ha­tó jég ol­va­dá­sát, pá­rol­gá­sát. Emi­att a sö­tét fol­tok még sö­té­teb­bek lesz­nek, ki­ala­kít­va így a szin­te pettyes ki­né­ze­tet.

Az ered­mé­nye­ket rész­le­te­ző szak­cikk a Sci­en­ce ma­ga­zin on­line ki­adá­sá­ban je­lent meg 2009. de­cem­ber 10-én.

For­rás:

• Sci­en­ce­Da­ily 2009.12.10.