2010.05.17. - Magyar kutató napfizikai eredménye a Lordok Háza előtt

Erdélyi Róbert, a sheffieldi egyetem professzora nemrégiben a Lordok Háza képviselői előtt mutathatta be kutatócsoportja legújabb, a napkorona fűtési mechanizmusának magyarázatában áttöréssel kecsegtető eredményét.

Miután a brit parlament és annak tudományos bizottsága kiválasztotta, néhány héttel ezelőtt Erdélyi Róbert (Robertus von Fay-Siebenburgen), a University of Sheffield professzora az Alsóház és a Lordok Háza képviselői előtt ismertethette kutatócsoportjának legújabb eredményét, a kromoszféra és a napkorona közötti átmeneti réteg megacunamiknak elnevezett rengéseinek felfedezését, ami jelentős szerepet játszhat a napfizika egyik legrégebbi és legnagyobb problémájának, a napkorona fűtési mechanizmusának magyarázatában.

A Hinode mesterséges hold titanium-polyimide ("Ti_poly") szűrőn keresztül készített röntgenfelvétele a Napról.
[NASA]

Az átmeneti réteg körülbelül 2 ezer kilométerrel a Nap felszíne (fotoszféra) felett helyezkedik el. Ebben a vékony rétegben a hőmérséklet a kromoszférában tapasztalható viszonylag alacsony, 10-20 ezer kelvinről a koronában jellemző nagyon magas, 1-10 millió fokos értékre nő. A kutatók régóta keresik a választ arra, hogy milyen mechanizmus tudja felmelegíteni a koronát ilyen óriási hőmérsékletre. Erdélyi professzor - akinek ezen a területen már korábban is voltak meghatározó eredményei - és munkatársai (Victor Fedun és Eamon Scullion, SWAT/SP2RC) szerint az átmeneti réteg rengéseinek energiája fűti a korona alsó részét. A rengések keskeny (néhány száz km), hosszú (10-40 ezer km) és gyorsan emelkedő plazmaáramok által generált ún. megacunamik formájában jelentkeznek, amikor azok elérik az átmeneti réteget. A csoportnak több éves műholdas észlelési, elméleti és szuperszámítógépes numerikus modellezési munka eredményeként elsőként sikerült ezeket a rengéseket nemcsak észlelni, de modellezni is. Becsléseik szerint az átmeneti rétegben minden másodpercben körülbelül 60 ezer megacunami keletkezik.

A Nap különböző rétegei különböző műszerekkel feltérképezve.
[Fay-Siebenburgen és tsai]

Az új eredmény jól illeszkedik a sheffieldi egyetem természettudományi fakultásának új programjához, amely a Napfény projekt (Project Sunshine) elnevezést kapta. A program keretében különböző tudományterületek szakembereinek részvételével azt vizsgálják, miként lehet a Napot bevonni az emberiség egyre növekvő energiaigényének kielégítésébe, figyelembe véve a globális klíma és környezet változásait is.

Forrás:

• University of Sheffield Media Centre 2010.03.03.