Valid XHTML 1.0 Strict

2010.10.15. - Mi­lyen ha­tá­sa van a Nep­tu­nusz­nak a Ku­i­per-öv­re?

Egy új nu­me­ri­kus szi­mu­lá­ció sze­rint a Nep­tu­nusz ki­sebb ha­tást gya­ko­rol­hat, il­let­ve gya­ko­rol­ha­tott a Ku­i­per-öv­re és ob­jek­tu­ma­i­ra, mint aho­gyan a je­len­le­gi mo­del­lek alap­ján gon­dol­ták.

A Uni­ver­sity of Vic­to­ria PhD hall­ga­tó­ja, Alex Parker ál­tal a dok­to­ri ér­te­ke­zé­se ré­sze­ként té­ma­ve­ze­tő­je, J.J. Kave­la­ars (NRC Herz­berg Ins­ti­tu­te of Ast­rophy­sics) irá­nyí­tá­sá­val vég­zett szá­mí­tó­gé­pes szi­mu­lá­ci­ók azt jel­zik, hogy a Ku­i­per-öv­ben meg­le­pő­en nagy szám­ban azo­no­sí­tott la­zán kö­tött ket­tős ob­jek­tu­mok nem lé­tez­het­né­nek, ha a Nep­tu­nusz­nak sze­re­pe lett vol­na a Nap­rend­szer kül­ső tar­to­má­nya­i­ba jut­ta­tá­suk­ban, ugyan­is a boly­gó gra­vi­tá­ci­ós ha­tá­sá­ra min­den­kép­pen szét­sza­kad­tak vol­na.

Parker sze­rint az ő mun­ká­juk az el­ső, amely - meg­mu­tat­va, hogy so­ha­sem ke­rül­het­tek túl kö­zel a Nep­tu­nusz­hoz - eze­ket a ket­tős asz­te­ro­i­dá­kat hasz­nál­ja az ún. klasszi­kus Ku­i­per-öv mig­rá­ci­ó­já­nak és ko­rai fej­lő­dé­sé­nek vizs­gá­la­tá­ra. Ez a te­rü­let egy la­pos gyű­rű 6 és 7 mil­li­árd ki­lo­mé­ter köz­ti tá­vol­ság­ban a Nap­tól, ami­ben tíz­ezer­szám­ra ta­lál­ha­tók 100 ki­lo­mé­ter­nél na­gyobb át­mé­rő­jű égi­tes­tek, me­lyek kö­rül­be­lül har­ma­da pá­ro­kat al­kot. Né­mely ket­tős azon­ban annyi­ra la­zán kö­tött, hogy a kom­po­nen­sek tö­meg­kö­zép­pont kö­rü­li ke­rin­gé­si ide­je a 17 évet is el­ér­he­ti.

IMAGE

A Nep­tu­nuszt szo­ro­san meg­kö­ze­lí­tő ket­tős asz­te­ro­i­dák fel­bom­lá­sá­nak fo­lya­ma­tát be­mu­ta­tó di­ag­ram.
[Alex Parker]

Az új ered­mény ko­moly ki­hí­vást je­lent a Nap­rend­szer ki­ala­ku­lá­sá­nak és fej­lő­dé­sé­nek nép­sze­rű el­mé­le­té­re, a niz­zai csil­lag­vizs­gá­ló mun­ka­tár­sa, Ales­sand­ro Mor­bidel­li és kol­lé­gái ál­tal ki­dol­go­zott ún. Niz­za-mo­dell­re. Ez utób­bi sze­rint a gáz­óri­á­sok­nak a pro­to­pla­ne­tá­ris ko­rong disszi­pá­ci­ó­ja utá­ni mig­rá­ci­ó­ja - mely­nek so­rán je­len­le­gi pá­lyá­juk­ra ke­rül­tek -, meg­ma­gya­ráz­hat olyan ese­mé­nye­ket, mint a Ké­sei Nagy Bom­bá­zá­si Idő­szak (La­te Hea­vy Bom­bard­ment Era) vagy in­do­kol­hat­ja a kis égi­tes­tek­ből ál­ló tar­to­má­nyok, mint a Ku­i­per-öv és az Oort-fel­hő lé­tét. Az el­mé­let sze­rint a Ku­i­per-öv bel­ső szé­le kez­det­ben ép­pen az ak­kor a Nap­hoz még kö­ze­lebb ke­rin­gő Urá­nusz és Nep­tu­nusz pá­lyá­ján túl volt. Amint azon­ban a Nep­tu­nusz ki­fe­le ván­do­rolt, a Ku­i­per-öv ob­jek­tu­mai ki­do­bód­tak in­nen a Nap­rend­szer leg­kül­ső tar­to­má­nya­i­ba.

A Niz­za-mo­dell­nek sok bí­rá­ló­ja van, s most Parker mun­ká­ja is azt su­gall­ja, hogy a Ku­i­per-öv a je­len­le­gi po­zí­ci­ó­já­hoz kö­zel ala­kult ki és az el­múlt év­mil­li­ár­dok alatt gya­kor­la­ti­lag sem­mi­lyen za­va­ró ha­tás nem ér­te. Parker sze­rint a Ku­i­per-öv kis ink­li­ná­ci­ó­jú (~ 2°) ta­gok­ból ál­ló, klasszi­kus­nak ne­ve­zett ré­sze őr­zi a Nap­rend­szer ki­ala­ku­lá­sa után vissza­ma­radt tör­me­lék­ko­rong fosszí­li­á­it. A Nap­rend­szer kül­ső ré­szé­nek más po­pu­lá­ci­ói, pél­dá­ul a Ku­i­per-öv egyéb ré­szei azon­ban majd­nem biz­to­san kap­cso­lat­ba ke­rül­tek a Nep­tu­nusszal. Mi­vel ezek­ben nin­cse­nek olyan tág ket­tő­sök, mint a Ku­i­per-öv­ben, Parker mun­ká­ja köz­vet­ve alá­tá­maszt­ja ezt a hi­po­té­zist, ugyan­is a la­za pá­rok­nak a Nep­tu­nusz ár­apály-ha­tá­sá­ra min­den­kép­pen fel kel­lett bom­la­ni­uk.

IMAGE

A fan­tá­zia­rajz azt mu­tat­ja, amint a Ku­i­per-öv egy ősi asz­te­ro­i­da­ket­tő­se meg­kö­ze­lí­ti a Nep­tu­nuszt.
[Alex Parker]

Az ered­mé­nye­ket rész­le­te­ző elő­adás az AAS (Ame­ri­can Ast­ro­no­mi­cal So­ci­ety) boly­gó­ku­ta­tás­sal fog­lal­ko­zó di­ví­zi­ó­já­nak Pa­sa­de­ná­ban tar­tott ülé­sén hang­zott el.

For­rás:

Valid CSS!
Hy-phen-a-tion