2010.11.23. - Elhunyt az obszervációs kozmológia egyik úttörője

84 éves korában, 2010. november 13-án elhunyt Allan Sandage, a huszadik század egyik legjelentősebb csillagásza, aki a legnagyobb hatással volt a Hubble-állandóra, ezen keresztül pedig a Világegyetem korára és méretére.

Allan Rex Sandage 1926. június 18-án született. Az egyetemi diploma (University of Illinois, 1948) után a Caltech-en Walter Baade témavezetésével végezte doktori tanulmányait, melynek végén 1953-ban szerzett PhD fokozatot. Közben azonban a Wilson-hegyen is dolgozott Edwin Hubble asszistenseként, s ez meghatározta későbbi pályafutását is.

A 20-as és 30-as években Hubble azzal vált széles körben ismertté és híressé, hogy kimutatta, a spirálködök a Tejútrendszeren kívüli objektumok. A galaxisokkal kapcsolatos vizsgálatainak legfontosabb eredménye az Univerzum általános tágulásának felfedezése, illetve a lokális környezetünk felmérésének megkezdése a közeli galaxisok távolságainak meghatározásával az ún. cefeida parallaxis alapján. Hubble munkatársaként Sandage sosem vált olyan "celebritássá" mint mentora, erre nem is törekedett, Hubble 1953-ban bekövetkezett halála után viszont folytatta az elkezdett munkát, korrigálta az általa elkövetett hibákat, és addig nem tapasztalt pontosságot ért el a Világegyetem felmérésében.

Allan Sandage a wilson-hegyi 2,5 méteres Hooker teleszkóp kupolájában a hetvenes évek elején.
[Carnegie Observatories / Carnegie Institution of Washington]

Sandage 1957-ben elnyerte az American Astronomical Society által a kiváló fiatal kutatóknak adományozható Warner-díjat, mégpedig a csillagok fejlődésével kapcsolatos kutatásaiért, melyek alapján lehetővé vált a fősorozatot elhagyó csillagok korának meghatározására szolgáló módszer kifejlesztése. A díjátadó ceremónián a fiatal Sandage revelációszámba menő bejelentéssel lepte meg a hallgatóságot: az 5 méteres Hale teleszkóppal végzett megfigyelések alapján számos hibát fedezett fel Hubble galaxisokra vonatkozó észleléseiben - például gömbhalmazok és fényes csillagkeletkezési területek szuperóriás csillagokként történő téves azonosítása -, melyek a vizsgált galaxisok hibás távolságértékeihez vezettek, aminek következtében az egész kozmikus távolságskála is módosításra szorul. Sandage kimutatta, hogy az Androméda-köd távolsága a Hubble által becsült 700 ezer fényévvel - amit 1950-ben már Baade is a kétszeresére tett - szemben eléri a 2 millió fényévet, míg a Virgo galaxishalmaz távolsága a Hubble által megadott 7 millió helyett inkább 50 millió fényév. (A Hubble által vétett hibákban természetesen a 2,5 méteres Hooker teleszkóp korlátai játszottak szerepet.)

Sandage a szó szinte legszorosabb értelmében egyik napról a másikra hihetetlen mértékben megnövelte a már Hubble által is nagyra húzott Világegyetemet. Ennek következtében az Univerzum távolsággal növekvő tágulási sebességét jellemző, a névadó által még 530 km/s/Mpc-re becsült Hubble-konstansra 75 km/s/Mpc-t kapott, ami nagyon közel van a ma elfogadott 71 km/s/Mpc értékhez. Ez alapján a Világegyetem korát 15 milliárd évre becsülte, ami szintén nincs távol a ma érvényesnek tekintett 13,7 milliárd évtől.

A Carnegie Observatories munkatársaként Sandage szinte élete végéig folytatta a Hubble-állandó finomítását célzó munkáját, az utolsó években a Hubble Űrteleszkóp Ia típusú szupernóvákra vonatkozó mérései alapján. Pályafutása alatt több, mint 500 tudományos közleményt írt, eredményeit gyakorlatilag a legutolsó időkig publikálta: utolsó, a szintén sztenderd gyertyáknak számító RR Lyrae típusú csillagokra vonatkozó cikke júniusban jelent meg az Astrophysical Journal című folyóiratban.

Forrás:

• Astronomy Now Online 2010.11.16.