2011.08.02. - Planetáris ködök a Kepler-célpontok között

Szép példája a profi és amatőrcsillagászok közötti gyümölcsöző együttműködésnek a Kepler-mezőben felfedezett új planetáris köd, az űrtávcső új típusú célpontjainak egyike.

A felfedezője, a Deep Sky Hunters amatőrcsillagász csapat egyik tagja, Matthias Kronberger után Kronberger 61 (Kn 61) jelzéssel ellátott planetáris köd a Kepler űrtávcső által vizsgált égi mezőben található. A felfedezést a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) tenerifei szimpóziumán jelentették be, ahol közzétették az objektumról az északi Gemini teleszkóppal készült felvételt is. A planetáris ködök óriási fénylő gázburkok, melyeket idős csillagok dobtak le magukról. A máig megőrzött, de némileg megtévesztő elnevezésük még a 18. századból származik, ugyanis az első megfigyelt példányaik az akkori kisebb teleszkópokban olyan benyomást keltettek, mint a Naprendszer gázóriásai.

Jelenleg körülbelül 3 ezer planetáris ködöt ismerünk, a statisztikák alapján gyakori objektumoknak tűnnek a galaktikus szomszédságunkban, ennek ellenére a kialakulásuk részletei még nem teljesen tisztázottak. Orsola De Marco (Macquarie University, Sydney) szerint a tankönyvi magyarázatok alapján a legtöbb közepes tömegű csillag, még a magányos Nap is eljuthat abba a fázisba, amikor planetáris ködöt létrehozva ledobja magáról a külső rétegeit, a legújabb elméletek azonban azt sugallják, hogy ezek az objektumok csak szoros kettős rendszerekben, esetleg már kialakult bolygórendszerekben jöhetnek csak létre.

A Kronberger 61 (Kn 61) planetáris köd az északi Gemini teleszkóp felvételén. A köd kékes színű ragyogása elsődlegesen a kétszeresen ionizált oxigén emissziójának köszönhető.
[Gemini Observatory/AURA, Travis Rector]

Ez utóbbi elképzelésnek ellentmondani látszik, hogy csak nagyon kevés planetáris köd esetében mutatkozik kettősnek a központi csillag. George Jacoby (Giant Magellan Telescope Organization, Carnegie Observatories) szerint azonban ennek legvalószínűbb oka az lehet, hogy földi megfigyelésekkel nem tudjuk detektálni a kísérőket, a kettősséget. Ez a helyzet azonban rövidesen javulhat, amint a Kepler űrtávcső megfigyelési programjában megjelennek ezek az objektumok. Jó célpontokat találni azonban nem könnyű, mivel a Kepler-mezőben nagyon kevés planetáris köd ismert, ezért a profi csillagászok felvették a kapcsolatot a Deep Sky Hunters csapattal, akik átvizsgálták a már létező adatbázisokat eddig ismeretlen planetáris ködök után kutatva a Kepler-mezőben. A Kn 61 a csoport második megerősített azonosítása, de elképzelhető, hogy rövidesen a harmadik is meglesz. Kronberger elmondása szerint néhány órai vizsgálódás után rábukkant a kékes ködre, melynek központi csillaga is kék, így nagyon jól illeszkedik a planetáris ködök sorába. Jacoby elismerően szólt az amatőrök munkájáról, szerinte a szoros együttműködés nélkül ez a felfedezés nem következett volna be a Kepler-misszió befejezése előtt.

Forrás:

• Astronomy Now Online 2011.07.26.