2011.10.07. - Tízmilliárd évvel ezelőtti szupernóva-robbanásokat detektáltak

Izraeli és amerikai kutatók a Subaru Deep Field nevű égboltterületen százötven szupernóva-robbanást detektáltak, melyek közül egy tucat 10 milliárd évvel ezelőtt következett be, azaz a legrégebbi ilyen eseményekről van szó.

A Tel Aviv University kutatói által vezetett projekt a Subaru Deep Field nevű, a telehold méretével megegyező égboltterületen rekordszámú, százötven szupernóva-robbanást azonosított. Az egyáltalán nem egyszerű feladat még egy csúcsbeállítást is eredményezett, ugyanis az explóziók közül 12 körülbelül 10 milliárd évvel ezelőtt következett be, így a legrégebbi és egyben a legtávolabbi szupernóva-robbanások kerültek most távcsővégre. A számos japán és amerikai intézetet is bevonó kutatás vezetői, Dovi Poznanski és Or Grau (TAU's Department of Astrophysics at the Raymond, Beverly Sackler School of Physics and Astronomy) szerint az eredmény hozzájárul a szupernóva-robbanásokról alkotott képünk javításához, ezen keresztül pedig a kémiai elemek - különös tekintettel a vasra - keletkezésének jobb megértéséhez.

A csoport a Subaru Deep Field területen található mintegy 150 ezer galaxis észleléséhez - talán nem meglepő módon - a hawaii Mauna Kea csúcson üzemelő 8 méteres japán Subaru teleszkópot használta. A legtávolabbi galaxisok és a bennük fellobbant szupernóvák sikeres detektálásához a kutatók éjszakákon át gyűjtögették a fényt, de még így is szükség volt a 8 méteres tükörre és a hozzá kapcsolódó élvonalbeli technológiákra ahhoz, hogy értékelhető képeket nyerjenek. Az erőfeszítések nem voltak hiábavalók: a végül is nem túl nagy területen 150, különböző távolságban és így időben bekövetkezett szupernóva-robbanást detektáltak, melyek mindegyikének fénye most ért el hozzánk.

Egy a 10 milliárd évvel ezelőtt felrobbant szupernóvák közül a Subaru Deep Field területen.
[Tel Aviv University]

A kutatócsoport elemzése alapján az Ia típusú szupernóvák 10 milliárd évvel ezelőtt körülbelül ötször nagyobb gyakorisággal robbantak, mint manapság. Ezek a kataklizmák a Világegyetem vastartalmának legfontosabb forrásai, de ne felejtsük el, hogy a vas a Föld magjának és a vérünknek is az egyik legfontosabb alkotórésze.

A napokban az Ia típusú szupernóvák a természettudományos és minden bizonnyal a természettudományok iránt érdeklődő közvélemény érdeklődésének is középpontjában állnak, hiszen a 2011-es fizikai Nobel-díjat ezen objektumok kutatásáért, ezáltal pedig a Világegyetem gyorsuló tágulásának felismeréséért kapta három csillagász. A szupernóvák természetének megértésében azonban még a Nobel-díj ellenére is nagyon sok nyitott kérdés van, így a jelen kutatás hozzájárulhat az Ia típusú robbanásokat elszenvedő csillagok tulajdonságainak, például a koreloszlásának pontosabb megértéséhez, ezen keresztül pedig a titokzatos sötét energia természetének felderítéséhez.

Az eredményeket részletező szakcikk a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society c. folyóiratban fog megjelenni.

Forrás:

• ScienceDaily 2011.10.05.