» - Csillagászat »
- Hírek »
- 2012 »
- február
2012.02.07. - Szuperföld egy hármas csillagrendszer lakhatósági zónájában
Archív adatok és új mérések alapján egy nemzetközi kutatócsoport szuperföldet detektált egy viszonylag közeli vörös törpe lakhatósági zónájában. A csillag maga is egy hármas rendszer tagja.
Az adatok alapján a 4,5 földtömegű bolygónak, amely 28 nap alatt kerüli meg a csillagát, egészen biztosan van még egy társa, ami szintén szuperföld, de kisebb pályán mozog, egy kört 7,2 nap alatt fut be. A földi teleszkópokkal végzett megfigyelések szerint egy gázóriás és egy harmadik szuperföld is lehet még a bolygórendszerben, de ezek létének igazolására még további megfigyelések szükségesek.
A bolygók a 22 fényévre lévő GJ 667C katalógusjelű, M színképtípusú törpecsillag körül keringenek, pontosabban egy hármas csillagrendszer körül, melynek a vörös törpe is tagja. A másik két komponens (GJ 667A és GJ 667B) K színképtípusú, narancssárga objektum. A csillagok nehézelemtartalma a Napénak mindössze negyede, ami azért érdekes, mert a csoport egyik tagja, Steven Vogt (University of California, Santa Cruz) szerint ilyen fémszegény csillagok körül egyáltalán nem vártak bolygókat. Az, hogy a Galaxis leggyakoribb csillagtípusának egyik közeli képviselője mégis bolygórendszerrel rendelkezik, azt jelzi, hogy a Tejútrendszerben rengeteg olyan kőzetbolygó lehet, ami potenciálisan a csillagának lakhatósági zónájában kering, azaz ott, ahol a víz tartósan folyékony halmazállapotban létezhet a felszínén.
Fantáziarajz a GJ 667 rendszerről. Az előtérben látható, újonnan felfedezett szuperföld egy vörös törpe körül kering, ami viszont egy hármas csillagrendszer tagja, melynek másik két komponense egy-egy narancssárga törpe.
[Guillem Anglada-Escudé, Carnegie Institution]
Az új szuperföldről azt gondolják, hogy nagyjából ugyanannyi energiát kap a csillagától, mint a Föld a Naptól, igaz, ennek nagy részét infravörös sugárzás formájában. A GJ 667C lakhatósági zónájában keringve a GJ 667Cc jelenleg az egyik legígéretesebb jelölt a folyékony víz hordozására.
A bolygó kimutatásának alapjául szolgáló spektroszkópiai adatok részben az ESO publikus adatbázisából (HARPS spektrográf), részben pedig a Keck Obszervatórium HiRES és a Magellan II teleszkóp Carnegie Planet Finder Spectrograph műszerével végzett megfigyelésekből származnak.
Forrás:
