2012.03.13. - Oxigénmolekulák a Dione hold ritkás légkörében

A Cassini űrszonda mérései alapján a Szaturnusz gyűrűrendszere és a Rhea nevű hold után a bolygó rendszerének újabb helyszínén mutatták ki a molekuláris oxigén nyomát.

A sokak által a Naprendszer legszebb bolygójaként számon tartott Szaturnusz rendszeréről az utóbbi években számos érdekesség derült ki, elsősorban a NASA Cassini-űrszondájának felvételei és mérései révén. A legújabb eredmények a körülbelül 1120 km átmérőjű Dione nevű holddal (melyet az űrszonda névadója, Giovanni Domenico Cassini fedezett fel 1684-ben) kapcsolatosak: az űrszonda műszerei molekuláris oxigén nyomait mutatták ki a hold felszíne közelében. A Dione ezzel - a Szaturnusz gyűrűrendszere és a Rhea hold után - a harmadik olyan helyszín lett az óriásbolygó rendszerében, ahol az említett kémiai elemet sikerült detektálni.

A felfedezés ellenére sem a Dione, sem a Rhea esetében nem beszélhetünk a Szaturnusz legnagyobb holdjához, a Titánéhoz hasonló, sűrű légkörről. A két hold felszíne közelében csupán egy rendkívül ritka, vékony gázréteg található, a mostani eredmények szerint a Dione ritkás atmoszférájában 11 köbcentiméterenként átlagosan mindössze egyetlen oxigénmolekula van jelen. A felfedezés ugyanakkor mégis izgalommal töltötte el a NASA munkatársait, mivel korábban úgy gondolták, hogy a Dione kis tömegéből adódó gravitációs vonzás egyáltalán nem teszi lehetővé légköri alkotóelemek megtartását.

Hamisszínes felvétel a Szaturnusz bolygó Dione nevű holdjának kráterekkel és repedésekkel borított felszínéről. A kép elkészítéséhez a Cassini űrszonda kis látószögű kamerájának ultraibolya, zöld és infravörös csatornákon készített felvételeit használták fel.
[NASA/JPL/Space Science Institute]

Bár az oxigén jelenléte a földi típusú élet szempontjából az egyik legfontosabb nyomjelző lehet, a Dione esetében erről nincsen szó. A csekély mennyiségű oxigénmolekula valószínűleg akkor keletkezik, amikor a Napból érkező, nagy energiájú fotonok elérik és ionizálják a hold felszínét borító vízjég molekuláit. A szakemberek ugyanakkor további - például a hold tektonikus mozgásaival összefüggő - lehetőségeket is megvizsgálnak az oxigén keletkezésére, valamint tovább elemzik a Cassini adatsorait, hátha sikerül egyéb légköri alkotóelemeket is kimutatni a jeges szaturnuszhold környezetében.

Forrás:

• NASA News 2012.03.02.