2012.05.22. - Új tí­pu­sú fel­szín­for­mát ta­lál­tak a Mar­son

A Uni­ver­sity of Wa­shing­ton ku­ta­tói ál­tal azo­no­sí­tott fur­csa, ko­ráb­ban még so­ha nem lá­tott ba­ráz­dált fel­szín­for­ma az ed­di­gi­nél rész­le­te­sebb be­te­kin­tést nyújt­hat a vö­rös boly­gó geo­ló­gi­ai tör­té­nel­mé­be.

Az ame­ri­kai geo­ló­gu­sok az újon­nan fel­fe­de­zett alak­za­to­kat pe­ri­o­di­kus alap­kő­zet-ge­rin­cek­nek (be­drock ridges) ne­vez­ték el. A ge­rin­cek ho­mok­dű­nék­hez ha­son­lí­ta­nak, ám nem a ho­mok fel­hal­mo­zó­dá­sa hoz­ta lét­re őket, ha­nem a szél­eró­zió, ezt ál­la­pí­tot­ta meg a Da­vid Mont­go­mery pro­fesszor (Uni­ver­sity of Wa­shing­to­ni) ál­tal ve­ze­tett ku­ta­tó­cso­port. Bár a fel­színt bo­rí­tó, ún. alap­kő­ze­tek ál­ta­lá­ban ki­fe­je­zet­ten ke­mé­nyek, az ér­de­kes ba­ráz­dák va­ló­szí­nű­leg egy sok­kal pu­hább, job­ban ero­dá­ló­dó anyag­ból épül­nek fel. Alak­ju­kat egy szo­kat­lan faj­ta szél­eró­zió okoz­za, ami va­ló­szí­nű­leg in­ten­zív, az ural­ko­dó szél­já­rás irá­nyá­ra me­rő­le­ges lég­moz­gá­sok­hoz köt­he­tő.

Az ed­dig is­me­ret­len mar­si fel­szín­for­mák a föl­di geo­ló­gi­ai for­mák kö­zül leg­in­kább ta­lán az ún. jard­an­gok­hoz (agyag­ge­rin­cek) ha­son­lí­ta­nak. Ezek az agyag­si­va­ta­gok­ban ki­ala­ku­ló, a szél­iránnyal pár­hu­za­mos for­mák ke­let­ke­zé­sü­ket an­nak kö­szön­he­tik, hogy a fel­színt bo­rí­tó ke­mény kér­get a szél itt-ott fel­sza­kít­ja, hosszú, pár­hu­za­mos ba­ráz­dá­kat ala­kít­va ki. A mar­si, pe­ri­o­di­kus alap­kő­zet-ge­rin­cek ese­té­ben a szak­em­be­rek úgy gon­dol­ják, hogy a ma­gas fel­szí­ni sze­le­ket egy fel­szí­ni alak­zat té­rí­ti el, és ott kop­tat­ják a kő­ze­te­ket, ahol vissza­tér­nek an­nak kö­ze­lé­be. A ge­rin­cek kö­zöt­ti tá­vol­ság at­tól függ, med­dig tart, míg a szél vissza­ér a fel­szí­nig, ami pe­dig a szél erős­sé­gé­vel, az el­té­rü­lés mér­té­ké­vel és az at­mosz­fé­ra sű­rű­sé­gé­vel hoz­ha­tó össze­füg­gés­be.

A Mars Re­con­na­is­sance Or­bi­ter Hi­RI­SE (High Re­so­lu­ti­on Imag­ing Sci­en­ce Ex­pe­ri­ment) ne­vű ka­me­rá­já­nak fel­vé­te­le a most fel­fe­de­zett, ba­ráz­dált mar­si fel­szín­for­má­ról ki­sebb (alul) és na­gyobb (fent) fel­bon­tás­ban.
[NA­SA]

A fel­fe­de­zés azért fon­tos, mert ha a ge­rin­cek a szél ál­tal a dű­nék­be ré­teg­zett anyag­ból jöt­tek vol­na lét­re, ak­kor nem le­het­ne in­for­má­ci­ó­kat sze­rez­ni a fel­színt ko­ráb­ban al­ko­tó össze­te­vők­ről. Ám ha a ba­ráz­dált min­ták ki­ala­ku­lá­sá­ért va­ló­ban a szél ál­ta­li eró­zió a fe­le­lős, ak­kor a ku­ta­tók­nak még min­dig van esé­lyük a múlt­be­li ál­la­po­tok­ra kö­vet­kez­tet­ni. A geo­ló­gu­sok így ugyan­is vissza­te­kint­het­nek a mar­si tör­té­ne­lem ko­ráb­bi kor­sza­ka­i­ba, mi­vel a szél azok­ra az idők­re jel­lem­ző fel­szí­ni ré­te­gig kop­tat­ta vissza a kö­ve­ket.

Mont­go­mery és kol­lé­gái (Jos­hua Band­field és Scott Be­c­ker egye­te­mi hall­ga­tó) ki­eme­lik, hogy bár a Föl­dön lé­tez­nek ha­son­ló fel­szí­ni alak­za­tok, de ezek for­má­ló­dá­sá­ban leg­gyak­rab­ban nem a szél­nek, ha­nem a víz­nek van do­mi­náns sze­re­pe, ugyan­ak­kor a Mar­son (je­len­leg) nin­cse­nek fel­szí­ni víz­fo­lyá­sok, így a fel­szín­for­mák eró­zi­ó­ját egy­ér­tel­mű­en a kü­lön­bö­ző lég­moz­gá­sok okoz­zák.

Az ered­mé­nye­ket rész­le­te­ző szak­cikk a Jour­nal of Ge­ophy­si­cal Re­se­arch c. fo­lyó­irat­ban je­lent meg.

For­rás:

• Sci­en­ce­Da­ily 2012.03.22.