2012.10.02. - Titáni tótúra csónakkal?

A Szaturnusz holdjának felszínén hatalmas szénhidrogén tavak várnak arra, hogy a Cassini-Huygens küldetés sikerei után közelebbről is megvizsgáljuk őket. De milyen eszközzel? Természetesen csónakkal.

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán a Földhöz legjobban hasonlító égitestek egyike a Naprendszerben. Vastag légkörével, a Merkúrénál nagyobb átmérőjével, tengereinek, tavainak és folyóinak hálózatával sokkal jobban emlékeztet bolygónkra, mint például a Holdra. A Cassini-Huygens küldetés, amely az elmúlt években intenzíven tanulmányozta a Titánt is, megerősítette, hogy a hold északi féltekéjén hatalmas tengerek és tavak találhatók, melyekbe folyók szállítják a folyékony szénhidrogéneket. Bár szilárd talajon landolt, már a Huygens leszállóegységet is felkészítették arra, hogy egy rövid ideig úszni is tudjon.

A TALISE (Titan Lake In-situ Sampling Propelled Explorer) eszközt azonban már eleve arra tervezik, hogy egy eljövendő küldetés során végig csónakként üzemelve gyűjtsön adatokat. A szonda a Titán északi pólusához közeli legnagyobb tavon, a Ligeia Mare-n szállna le, majd a part felé venné az irányt, miközben méréseket végezne. A misszióval kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés, hogy a fél-egy évesre tervezett program csónakját milyen hajtással lássák el.

A TALISE csoport egyik tagja, Igone Urdampilleta, a SENER nevű, űrtechnikával is foglalkozó spanyol cég munkatársa szerint éppen a hajtás a legnagyobb innováció a projektben. Segítségével a szonda irányítás alatt képes lesz eljutni a tó közepén található leszállóhelyről a legközelebbi partszakaszig. A helyváltoztatási képessége lehetővé teszi, hogy a Titán felszínének különböző helyeiről gyűjtsön majd folyékony és szilárd mintákat, a landolási helytől kezdve a part felé vezető úton keresztül a partig bezárólag.

A TALISE szonda három lehetséges hajtási módjának előzetes tervei. Balról jobbra: forgó lapátkerekek, csavarorsók, illetve hengerek a szonda mindkét oldalán.
[SENER]

A titáni környezet túl hideg az élet általunk ismert formáinak hordozásához, de gazdag annak építőköveiben, így rendkívüli jelentőséggel bír az asztrobiológusok számára. Légköre a Földéhez hasonlóan nagy részben nitrogénből áll, de sok szerves molekulát és hidrogén-cianidot is tartalmaz, ez utóbbi szerepet játszhatott a földi élet kialakulásánál is.

A TALISE koncepciót a SENER és a madridi Centro de Astrobiología együttműködésében dolgozták ki egy "phase 0" tanulmány keretében. A következő fázisokban a megvalósíthatósági tanulmányt és az előzetes terveket fogják elkészíteni, melyek egy jövőbeni pályázat alapjául szolgálhatnak majd.

Az eredményeket részletező előadás a European Planetary Science Congress ülésén hangzott el 2012. szeptember 27-én.

Forrás:

• ScienceDaily 2012.09.27.