2012.10.30. - Ropogósra süti és felfalja bolygóját egy vörös óriás

A 9,2 méteres HET teleszkóppal végzett spektroszkópiai megfigyelések szerint a BD +48 740 jelű vörös óriás éppen ropogósra süti, elpárologtatja és elnyeli bolygóinak egyikét, melynek tragédiája a Föld majdani sorsát is előre vetíti.

A csillagfejlődési elméletek alapján régóta tudjuk, hogy a Naprendszer belső bolygói nem fogják túlélni csillagunk életének utolsó fázisát, amikor a Nap belsejében elfogy a hidrogén és a fúzió áttevődik egy mag körüli héjba. Ennek következtében felfúvódik, mérete a mainak mintegy kétszázszorosa lesz, azaz vörös óriássá válik, miközben kitágult atmoszférája elnyeli a Merkúrt, a Vénuszt, a Földet, és valószínűleg még a Marsot is. A vörös bolygóé mellett azonban a Föld tragikus sorsa sem teljesen biztos, néhány kutató úgy gondolja, hogy planétánk spirális pályán kifele fog mozogni, s így biztonságos távolságban maradhat a közeledő pokoltól. Ez akkor következhet be, ha a vörös óriás fázist megelőzően a Nap a tömegének egy jelentős részét elveszti csillagszél formájában. Az is elképzelhető azonban, hogy csillagunk olyan gyorsan fog fejlődni, hogy a Földnek nem lesz ideje a menekülésre, és ahelyett, hogy kifele spirálozna, a Nap belsejébe hullik majd.

Egy képkocka abból az animációból, amely azt mutatja be, hogy a BD +48 740 jelű vörös óriás hogyan perzseli fel és párologtatja el a belső bolygóját, illetve azt, hogy a Földünkre is ez a sors várhat mintegy 5 milliárd év múlva.
[Science@NASA]

A BD +48 740 katalógusjelű vörös óriásnak a 9,2 méteres Hobby-Eberly teleszkóppal (HET) végzett spektroszkópiai megfigyelései azt mutatják, hogy az utóbbi forgatókönyv a valószínűbb. A kutatócsoport vezetője, Monika Adamow (Nicolaus Copernicus University) szerint a részletes analízis abnormálisan magas lítiumtartalmat jelez a csillag atmoszférájában. Mivel a lítium nagyon könnyen lebomlik a csillagokban, ezért egy öreg vörös óriás légkörében egyáltalában nem várható jelentős mennyiség belőle. A csoport egyik tagja, Alex Wolszczan (Penn State University) magyarázata alapján a lítium termelődését valószínűleg egy, már a csillag atmoszférájában keringő bolygó felfűtött, elpárologtatott és behulló anyaga katalizálja.

A BD +42 2315 és a BD +48 740 jelű vörös óriások spektrumának részlete. Jól látható, hogy a Li 6708 Å-ös abszorpciós vonala sokkal erősebb a BD +48 740, mint a lítiumszegény BD +42 2315 esetében. A lítium nagy valószínűséggel a felperzselt bolygó elpárologtatott, majd elnyelt anyagának hatására termelődött.
[Adamow és tsai]

Adamow és kollégái egy másik bizonyítékot is találtak elméletük alátámasztására. Kimutatták ugyanis, hogy a BD +48 740 csillagnak van egy, a Jupiternél 1,6-szer nagyobb gázóriás bolygója, amely még biztonságos távolságban kering a vörös óriástól. Pályája erősen excentrikus, tulajdonképpen a legelnyúltabb pálya, amelyet ilyen idős csillag körül eddig megfigyeltek. Kezdetben valószínűleg kör alakú volt, de valamilyen katasztrofális esemény hatására ez megváltozott és kialakult az excentrikus pálya. Ilyen esemény lehetett az, amikor a csillag elkezdte fogyasztani a belső bolygóját.

Az eredményeket részletező szakcikk az Astronomy & Astrophysics Supplement Series c. folyóiratban fog megjelenni.

Forrás:

• NASA Science News 2012.10.25.