2013.06.25. - Oxi­gén­dús lég­kö­re volt a Mars­nak 4 mil­li­árd év­vel ez­előtt

A Föl­dön fel­lelt mar­si ere­de­tű me­te­o­ri­tok és a NA­SA Spi­rit szon­dá­ja ál­tal a vö­rös boly­gón meg­vizs­gált szik­lák kö­zöt­ti kü­lönb­sé­gek alap­ján a Mars­nak 4 mil­li­árd év­vel ez­előtt oxi­gén­ben dús lég­kö­re le­he­tett.

A Föld­re hul­lott mar­si me­te­ri­tok vizs­gá­la­tá­ból és a NA­SA-nak a vö­rös boly­gó fel­szí­nén 2009-ig - ek­kor sza­kadt meg ve­le a kap­cso­lat - te­vé­keny­ke­dő Spi­rit mars­já­ró­ja ál­tal a Gus­ev krá­ter­ben köz­vet­le­nül meg­vizs­gált szik­lák elem­zé­sé­ből szár­ma­zó ada­tok össze­ha­son­lí­tá­sa alap­ján a Uni­ver­sity of Ox­ford ku­ta­tói ar­ra a kö­vet­kez­te­tés­re ju­tot­tak, hogy mint­egy 4 mil­li­árd év­vel ez­előtt a Mars­nak oxi­gén­ben gaz­dag at­mosz­fé­rá­ja volt. A Ber­nard Wood ál­tal irá­nyí­tott ku­ta­tó­cso­por­tot a mar­si szik­lák me­te­o­ri­to­ké­hoz kép­es­ti öt­szö­rös nik­kel­tar­tal­má­nak rej­té­lye mo­ti­vál­ta, ami két­sé­ge­ket éb­resz­tett afe­lől, hogy a me­te­o­ri­tok anya­ga va­ló­ban vul­ká­ni ere­de­tű-e. Wood sze­rint ered­mé­nye­ik azon­ban azt jel­zik, hogy mind a fel­szí­ni vul­ka­ni­kus kő­zet, mind a me­te­o­ri­tok anya­ga a Mars bel­se­jé­ből szár­ma­zik, a szik­lá­ké azon­ban oxi­gén­ben sok­kal gaz­da­gabb kör­nye­zet­ben is meg­for­dult. A me­te­o­ri­tok geo­ló­gi­a­i­lag fi­a­tal, 180 mil­lió - 1,4 mil­li­árd éves kép­ződ­mé­nyek, a Spi­rit vi­szont a Mars na­gyon öreg, 3,7 mil­li­árd éves ré­sze­it vizs­gál­ta.

A Mars je­len­le­gi ko­pár fel­szí­nét 4 mil­li­árd év­vel ez­előtt oxi­gén­ben gaz­dag lég­kör övez­het­te.
[Jody Swann/Tammy Be­c­ker/Alf­red McE­wen/U.S. Ge­o­log­i­cal Sur­vey]

Ugyan nem zár­ha­tó ki tel­je­sen, hogy a Mars geo­ló­gi­ai össze­té­te­le ré­gi­ó­ról ré­gi­ó­ra nagy­mér­ték­ben vál­to­zik, a ku­ta­tók még­is in­kább azt va­ló­szí­nű­sí­tik, hogy a kü­lönb­sé­gek oka az ún. szub­duk­ció, az a fo­lya­mat, ami­kor egyik kő­zet­le­mez a má­sik alá bu­kik, anya­got szál­lít­va ez­zel a mély­be. Ezen el­kép­ze­lés alap­ján a boly­gó fel­szí­ne tör­té­ne­té­nek na­gyon ko­rai sza­ka­szá­ban oxi­dá­ló­dott, s ez az oxi­gén­ben gaz­dag anyag a szub­duk­ci­ó­val köz­vet­le­nül a ké­reg alá ju­tott, ahon­nan a 4 mil­li­árd év­vel ez­előt­ti he­ves vul­ká­ni te­vé­keny­ség so­rán új­ra a fel­szín­re ke­rült. A me­te­o­ri­tok ez­zel szem­ben sok­kal fi­a­ta­labb vul­ka­ni­kus kö­vek, me­lyek jó­val mé­lyebb­ről szár­maz­nak, így a szub­duk­ci­ós "szennye­zés" sok­kal ke­vés­bé volt ha­tás­sal rá­juk.

Wood vég­kö­vet­kez­te­té­se te­hát az, hogy a Mars­nak 4 mil­li­árd év­vel ez­előtt oxi­gén­dús at­mosz­fé­rá­ja volt. Eb­ben a te­kin­tet­ben mint­egy más­fél mil­li­árd év­vel előz­te meg a Föl­det, ahol a lég­kö­ri oxi­gén fel­dú­su­lá­sa csak 2,5 mil­li­árd éve kö­vet­ke­zett be. A Mars jel­leg­ze­tes vö­rös szí­nét oko­zó ko­rai oxi­dá­ció mel­lett az is va­ló­szí­nű­nek tű­nik, hogy a vö­rös boly­gó nem csak "rozs­dás", de me­leg, ned­ves hely is volt, még jó­val az­előtt, hogy ez Föl­dün­kön be­kö­vet­ke­zett vol­na.

Az ered­mé­nye­ket rész­le­te­ző szak­cikk a Na­tu­re ma­ga­zin 2013. jú­ni­us 20-i szá­má­ban je­lent meg.

For­rás:

• Sci­en­ce­Da­ily 2013.06.19.