Valid XHTML 1.0 Strict

2014.11.18. - Le­fény­ké­pez­ték a ko­rai Nap­rend­szer ha­son­má­sát

A Uni­ver­sity of Ari­zo­na ku­ta­tói - köz­tük hon­fi­tár­sunk, Ba­log Zol­tán - két por­gyű­rűt és egy nagy, ki­ter­jedt por­bur­kot fe­dez­tek fel egy fi­a­tal csil­lag kö­rül. Így néz­he­tett ki a Nap­rend­sze­rünk is köz­vet­le­nül a szü­le­té­se után.

A Ka­te Su (Uni­ver­sity of Ari­zo­na) ál­tal ve­ze­tett ku­ta­tó­cso­port a NA­SA Spi­tzer-űr­táv­csö­vé­vel és az ESA Her­schel-űr­te­lesz­kóp­já­val rög­zí­tett inf­ra­vö­rös ész­le­lé­sek és szá­mí­tó­gé­pes szi­mu­lá­ci­ók kom­bi­ná­lá­sá­val fe­dez­te fel, hogy a HD 95086 fi­a­tal csil­lag kö­rül két por­gyű­rű is el­he­lyez­ke­dik, az egész rend­szer pe­dig egy ki­ter­jedt por­bu­rok­ba ágya­zó­dik. A por­gyű­rűk a Nap­rend­szer kis­boly­gó- és Ku­i­per-övé­nek fe­lel­tet­he­tők meg, a nagy bu­rok pe­dig a fi­a­tal, for­má­ló­dó boly­gó­rend­sze­rek sa­já­tos­sá­ga. A ku­ta­tók sze­rint így néz­he­tett ki a Nap­rend­szer is nem sok­kal csil­la­gunk szü­le­té­se után.

IMAGE

A Her­schel-űr­táv­cső fel­vé­te­le a HD 95086 je­lű fi­a­tal csil­lag­ról, amely kö­rül két por­gyű­rű és egy ki­ter­jedt por­bu­rok is ta­lál­ha­tó.
[Su et al., 2014]

Ha­son­ló por­szer­ke­ze­tet fi­gyel­tek meg egy má­sik, va­la­mi­vel idő­sebb csil­lag, a HR 8799 kö­rül is. Ez ar­ról ne­ve­ze­tes, hogy az el­ső, amely­nek négy boly­gó­ját is si­ke­rült köz­vet­le­nül le­fény­ké­pez­ni, a pla­né­ták ma­guk pe­dig a két por­gyű­rű kö­zöt­ti rés­ben ke­rin­ge­nek a csil­lag kö­rül. Gyak­ran a ko­rai Nap­rend­szer - na­gyobb - meg­fe­le­lő­je­ként is szok­ták em­le­get­ni. Az, hogy ta­lál­tak egy újabb, a HR 8799-hez na­gyon ha­son­ló rend­szert, azt su­gall­ja, hogy lé­tez­het egy olyan mo­dell, amely egy­sé­ge­sen ír­ja le a boly­gó­rend­sze­rek ki­ala­ku­lá­sát és fej­lő­dé­sét. Ko­ruk 10 és 90 mil­lió év kö­zöt­ti, a ku­ta­tók sze­rint ép­pen ab­ban a pe­ri­ó­dus­ban jár­nak, ami­kor az el­kép­ze­lé­sek alap­ján a Nap­rend­szer­ben a Nap szü­le­té­se után 10-20 mil­lió év­vel ki­ala­kul­tak a föld­tí­pu­sú boly­gók, az óri­ás­boly­gók pe­dig el­fog­lal­ták a vég­ső he­lyü­ket.

Az inf­ra­vö­rös meg­fi­gye­lé­sek és szá­mí­tó­gé­pes szi­mu­lá­ci­ók össze­ve­té­se alap­ján mind­két csil­lag kö­rül ta­lál­ha­tó egy ha­tal­mas, fi­nom por­ból ál­ló ha­ló is, ami ar­ra utal, hogy a Ku­i­per-öv­höz ha­son­ló ré­gi­ó­ik­ban na­gyon in­ten­zív üt­kö­zé­si fo­lya­ma­tok zaj­la­nak, ame­lyek a port ter­me­lik. A mo­del­lek alap­ján ilyen tí­pu­sú ak­ti­vi­tás vár­ha­tó azok­ban a rend­sze­rek­ben, ame­lyek di­na­mi­ká­ját gáz- vagy jég­óri­á­sok ha­tá­roz­zák meg. A HD 95086 és a HR 8799 me­leg és hi­deg por­gyű­rűi kö­zöt­ti nagy rés, il­let­ve más kö­ze­li, de idő­sebb rend­sze­rek ket­tős por­ko­rong­jai (pél­dá­ul Ve­ga, Fom­a­ul­haut) a ku­ta­tók sze­rint azt sej­te­tik, hogy ezek­ben van­nak még fel­fe­de­zés­re vá­ró boly­gók.

IMAGE

A HD 95086 rend­sze­ré­nek se­ma­ti­kus áb­rá­ja. A bel­ső, me­le­gebb por­gyű­rűt egy nagy rés vá­laszt­ja el a kül­ső, hi­de­gebb gyű­rű­től, az egész rend­szert pe­dig egy ki­ter­jedt, fi­nom por­ból ál­ló ha­ló öve­zi.
[NA­SA/JPL-Cal­tech]

Su sze­rint a HD 95086 rend­sze­ré­ben leg­alább egy, kö­rül­be­lül 5 ju­pi­ter­tö­meg­nyi boly­gó ke­ring a kül­ső, hi­de­gebb por­gyű­rű bel­ső ha­tá­ra kö­ze­lé­ben a két gyű­rű kö­zöt­ti rés­ben. A két csil­lag rend­sze­re na­gyon ha­son­ló, annyi el­té­rés­sel, hogy a HD 95086 kö­rül több a por, ami a boly­gó­ke­let­ke­zé­si el­mé­le­tek alap­ján azt je­len­ti, hogy va­ló­szí­nű­leg ez a csil­lag a fi­a­ta­labb.

IMAGE

A HR 8799 rend­sze­re na­gyon ha­son­lít az HD 95086 rend­sze­ré­hez, de itt bi­zo­nyí­tot­tan leg­alább négy óri­ás­boly­gó ke­ring a por­gyű­rűk kö­zöt­ti rés­ben.
[NA­SA/JPL-Cal­tech]

Sa­rah Mor­ri­son (Uni­ver­sity of Ari­zo­na), a szá­mí­tó­gé­pes szi­mu­lá­ci­ó­kat vég­ző PhD-hall­ga­tó sze­rint a rés mé­re­te mi­att egé­szen biz­to­san kell még len­nie boly­gó­nak a HD 95086 rend­sze­ré­ben. Mor­ri­son meg­pró­bál­ta meg­ha­tá­roz­ni, hogy hány to­váb­bi boly­gó ke­ring­het még a rés­ben, mek­ko­ra le­het ezek tö­me­ge és pon­to­san hol hú­zód­hat­nak a pá­lyá­ik. Ezen ada­tok is­me­re­te so­kat se­gít­het azok­nak, akik köz­vet­len fel­vé­telt sze­ret­né­nek ké­szí­te­ni ró­luk.

IMAGE

A HD 95086 le­het­sé­ges boly­gó­i­nak tö­me­gei és el­he­lyez­ke­dé­sük a por­gyű­rűk­höz vi­szo­nyít­va, össze­vet­ve a meg­fe­le­lő­en fel­ská­lá­zott Nap­rend­szer­rel. A fe­ke­te pon­tok az is­mert boly­gó­kat jel­zik, a vö­rö­sek a szür­ke "hi­ba­sá­vok­kal" pe­dig az mu­tat­ják, hogy hol le­het­nek adott ju­pi­ter­tö­me­gű, egy­elő­re még fel nem fe­de­zett boly­gók.
[Sa­rah Mor­ri­son]

Re­nu Mal­hot­ra (Uni­ver­sity of Ari­zo­na) összeg­zé­se sze­rint a két csil­lag ab­ban a fej­lő­dé­si sza­kasz­ban van, amely­ről úgy gon­dol­juk, hogy eb­ben a pe­ri­ó­dus­ban a fi­a­tal Nap­rend­szer­ben iz­gal­mas dol­gok tör­tén­tek, pél­dá­ul a Hol­dunk ki­ala­ku­lá­sa vagy a ké­sői nagy bom­bá­zás. Az itt meg­fi­gyelt fo­lya­ma­tok a Nap­rend­szer­ben vég­zett ész­le­lé­sek­kel össze­kap­csol­va ér­de­kes in­for­má­ci­ók­kal szol­gál­hat­nak sa­ját boly­gó­rend­sze­rünk tör­té­ne­té­ről. Az egyik leg­fon­to­sabb meg­vá­la­szo­lan­dó kér­dés, hogy a Nap­rend­szer­ben mi­ért ilyen na­gyok a ré­sek, az üres te­rek a boly­gó­pá­lyák kö­zött. Azt már tud­juk, hogy hosszú idő alatt a boly­gók gra­vi­tá­ci­ós ha­tá­sa ki­sö­pör­he­ti a tör­me­lé­ket, a HR 8799 és a HD 95086 azon­ban "köz­vet­len" le­he­tő­sé­get nyújt­hat azon di­na­mi­kai fo­lya­ma­tok ta­nul­má­nyo­zá­sá­ra, ame­lyek év­mil­li­ár­dok­kal ez­előtt a Nap­rend­szert a mai ké­pé­re for­mál­ták.

IMAGE

A HD 95086 rend­sze­ré­nek ke­reszt­met­sze­ti raj­za, meg­je­löl­ve a le­het­sé­ges boly­gó­kat, il­let­ve a Ku­i­per-öv­höz ha­son­ló por­gyű­rűt.
[Ka­te Su]

Az ered­mé­nye­ket rész­le­te­ző elő­adás az Ame­ri­kai Csil­la­gá­sza­ti Tár­sa­ság (Ame­ri­can Ast­ro­no­mi­cal So­ci­ety, AAS) boly­gó­tu­do­má­nyi di­ví­zi­ó­já­nak (Di­vi­si­on for Pla­ne­tary Sci­en­ce) az ari­zo­nai Tu­cson­ban zaj­ló kon­fe­ren­ci­á­ján hang­zott el.

For­rás:

Valid CSS!
Hy-phen-a-tion