2015.08.14. - Megvan a Kepler tizedik, kettőscsillag körül keringő bolygója

Egy amerikai vezetésű nemzetközi kutatócsoport felfedezte a Kepler-űrtávcső tizedik olyan exobolygóját, amelyik kettőscsillag körül kering, ebben az esetben éppen annak lakhatósági zónájában.

A kutatócsoport egyik tagja, Stephen Kane (San Francisco State University) szerint a Kepler-453 b szerencsés felfedezésének körülményei arra engednek következtetni, hogy sokkal több hozzá hasonló bolygó létezhet, mint azt eddig gondolták. Ha a kettőst korábban vagy későbben észlelték volna, mint tették, egyáltalán nem derült volna ki, hogy bolygó kering körülötte, azaz valójában jóval több ilyen planéta lehet, csak éppen rosszkor nézzük a csillagaikat. A Kepler előtt egyébként nem ismertünk ilyen rendszert, az első kettőt 2011-ben fedezték fel az űrtávcső adatai alapján.

A Kepler-űrtávcső fellövése óta a Naprendszeren kívüli bolygók detektálásának leghatékonyabb eljárása a tranzitmódszer: ha a bolygó pályasíkja éppen a látóirányunkba esik, akkor a planéta rendszeresen elhalad a csillaga előtt, mérhető csökkenést okozva annak fényintenzitásában. A Kepler-453 b azonban nem egy, hanem két csillag körül kering, így pályája a szokásosnál jóval bonyolultabb, úgy billeg, mint egy búgócsiga. Kicsit szakszerűbben: a pályasík körülbelül 103 éves periódusidővel precesszál, ennek eredményeként pedig tranzit csak ezen időszak 8-9 százalékában látható egyáltalán. Ha a mostani "detektálási ablakban" nem vették volna észre a bolygót, a kutatóknak egészen 2066-ig kellett volna várni az újabb lehetőségre. Kane szerint tehát nagy szerencséjük volt, ami azonban arra is figyelmeztet, hogy mindig van értelme az ismételt ellenőrzéseknek.

Fantáziarajz a Kepler-453 rendszerről, előtérben a most felfedezett cirkumbináris bolygó, a Kepler-453 b, a háttérben pedig a fedési kettős két nagyon különböző komponense. A képen a bolygó feltételezett holdja is látható.
[Mark Garlick, markgarlick.com]

A Kepler-453 b központi csillagai fényének 0,5 százalékát takarja ki a tranzit során, ez alapján mérete a Földének 6,2-szerese, azaz körülbelül 60 százalékkal nagyobb, mint a Neptunusz. Inkább gázóriás lehet, semmint kőzetbolygó, így minden bizonnyal annak ellenére alkalmatlan az élet hordozására, hogy a kettős lakhatósági zónájában kering. Kane szerint azonban talán van egy kőzetholdja, amely viszont alkalmas lehet erre. Ha ez lenne a helyzet, akkor a rendszer lakói ugyanúgy két napot láthatnának az égboltjukon, mint Luke Skywalker a Tatooine bolygón. A nagyobbik csillag tömege a Napénak 94, míg a kisebbiké nem egészen 20 százaléka. Utóbbi sokkal hidegebb a Napnál, energiakibocsátása pedig mindössze 1 százaléka csillagunkénak. A komponensek 27,3 nap alatt kerülik meg a tömegközéppontjukat, míg a Kepler-453 b 240,5 nap alatt járja körbe a két csillagot.

Kane a NASA Kepler Habitable Zone Working Group vezetőjeként rutinos exobolygó-vadász, 100-nál több planéta felfedezésében vett részt. Ez ötöde annak a több mint 500-nak, amelyet a SF State kutatói és hallgatói találtak az első exobolygó 1995-ös detektálása óta, amely a szintén itt dolgozó Geoffrey Marcy professzor és akkori diákja, Paul Butler nevéhez fűződik.

Az eredményeket részletező szakcikk az Astrophysical Journal c. folyóiratban fog megjelenni.

Forrás:

• ScienceDaily 2015.08.10.