2016.02.26. - Földi kémkedés helyett az Univerzum kutatása

Az "adománytükörből" készülő WFIRST űrteleszkóp a közeli infravörös tartományban, a Hubble-űrtávcsőénél kb. százszor nagyobb látómezővel kutatja majd az Univerzum titkait.

2012-ben komoly meglepetés érte a tudományos közvéleményt, amikor bejelentették, hogy az amerikai védelmi minisztériumhoz tartozó Nemzeti Felderítési Iroda (National Reconnaissance Office, NRO) két, a Hubble-űrtávcső kategóriájába eső, de annál modernebb, és sokkal nagyobb látómezejű, fel nem használt kémműholdat (pontosabban az ezekbe tervezett tükröket és optikai elemeket) ajándékoz a NASA-nak. Az amerikai űrhivatal ezt követően a csillagászközösséghez fordult javaslatokért, hogy az "égből pottyant" adományokat milyen módon lehetne valódi, finanszírozásra érdemes tudományos programokká formálni. A több éves előkészület után idén február 18-án megtörtént az első hivatalos bejelentés a NASA részéről: az egyik, eredetileg a bolygófelszín megfigyelésére szánt teleszkóp Wide-Field Infrared Survey Telescope (WFIRST) néven a 2020-as évek közepétől a közeli infravörös tartományban dolgozó űrtávcsőként szolgálja majd a Világegyetem megismerését.

A WFIRST űrtávcső látványterve.
[gsfc.nasa.gov]

Az amerikai űrhivatal következő nagy programja a szintén az elsősorban infravörös tartományban érzékeny James Webb Űrtávcső lesz, amelyet a tervek szerint 2018 októberében bocsátanak fel, majd 5-10 évig készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket, köszönhetően 6,5 méter effektív átmérőjű tükrének, ami által az eddigi legnagyobb objektívű űrobszervatóriumként működhet majd. (A 18 hatszögletű szegmensből álló főtükör utolsó darabja néhány héttel ezelőtt készült el.) A WFIRST a James Webb küldetésének vége felé, egyfajta őrségváltásként indul majd el mintegy másfél millió kilométerre lévő "állomáshelyére", a Föld-Nap rendszer L2 Lagrange-pontjába (a James Webb szintén itt fog majd keringeni, kellően távol a Föld infravörös "zajától").

Bár a WFIRST tükre "csak" 2,4 méter átmérőjű lesz, a nagy előnye a látómező méretében fog rejleni, ami mintegy százszorosan múlja majd felül a Hubble és a James Webb űrtávcsövekéit. Ez többek között távoli galaxisok millióinak és szupernóva-robbanások ezreinek nagyléptékű infravörös felmérését teszi majd lehetővé, ami komoly lépést jelenthet az Univerzum korai állapotának és fejlődésének megismerése szempontjából. Ezek a kozmológiai jellegű vizsgálatok közelebb vihetnek bennünket a Világegyetem legfontosabb összetevőinek gondolt sötét anyag és sötét energia tulajdonságainak megértéséhez.

A WFIRST űrtávcsőnek mindössze két expozíció kell az Androméda-köd teljes lefedésére, amit a Hubble-űrtávcső 432 felvétellel tud csak megoldani.
[gsfc.nasa.gov]

A másik terület, amin úttörő eredményeket várhatunk a WFIRST programtól, az exobolygó-kutatás. A Webb-űrtávcsőhöz hasonlóan fontos célkitűzés a közeli rendszerek esetében a bolygók direkt leképezése, amit a WFIRST esetében egy, a központi csillag fényét kitakaró koronagráf alkalmazása segít majd. Ez a detektálási metódus az előrejelzések alapján alkalmas lesz arra, hogy a következő évtized derekára nem csak Jupiterhez hasonló óriásbolygókról, hanem akár Földünknél nem sokkal nagyobb, szuperföld kategóriájú planétákról is közvetlen felvételeink legyenek. A nagy látómezőnek köszönhetően a WFIRST ugyanakkor az új exobolygók statisztikai léptékű felfedezésében is fontos műszer lehet, folytatva azt a munkát, amit néhány évvel ezelőtt a Kepler és a CoRoT űrtávcsövek kezdtek el, s az évtized végétől remélhetőleg más programok (TESS, CHEOPS) folytatnak majd.

Forrás:

• HubbleSite Newscenter 2016.02.18.
• A WFIRST űrtávcső honlapja