Valid XHTML 1.0 Strict

2017.12.22. - Lát­vá­nyos csil­lag­böl­cső az ESO VST fel­vé­te­lén

Az Eu­ró­pai Dé­li Ob­szer­va­tó­ri­um (ESO) 2,6 m át­mé­rő­jű VST (VLT Sur­vey Te­lesc­ope) táv­csö­vén mű­kö­dő Omega­CAM ne­vű ka­me­ra gyö­nyö­rű fel­vé­telt rög­zí­tett a Shar­pless 29 ka­ta­ló­gus­je­lű csil­lag­ke­let­ke­zé­si ré­gi­ó­ról.

Az Eu­ró­pai Dé­li Ob­szer­va­tó­ri­um (ESO) 2,6 m-es VST (VLT Sur­vey Te­lesc­ope) táv­csö­vén mű­kö­dő Omega­CAM ka­me­ra rög­zí­tet­te az aláb­bi gyö­nyö­rű fel­vé­telt a Shar­pless 29 ka­ta­ló­gus­je­lű csil­lag­ke­let­ke­zé­si ré­gi­ó­ról. (A VST a chi­lei Cer­ro Par­anal he­gyen, a 8,2 m-es VLT táv­csö­vek szom­széd­sá­gá­ban mű­kö­dik, fel­ada­ta az ég­bolt át­fé­sü­lé­se op­ti­kai tar­to­mány­ban. Az Omega­CAM egy óri­á­si, 268 me­ga­pi­xe­les ka­me­ra 1°×1° lá­tó­me­ző­vel.) A rend­kí­vül rész­let­gaz­dag fo­tón sok ér­de­kes aszt­ro­fi­zi­kai je­len­ség, el­ső­sor­ban a csil­lag­kö­zi por és gáz csil­lag­fénnyel va­ló kü­lön­fé­le köl­csön­ha­tá­sai: fény­vissza­ve­rés (ref­le­xió), fény­el­nye­lés (ab­szorp­ció) és új­ra ki­bo­csá­tás (emisszió) fi­gyel­he­tő­ek meg. A Shar­pless 29 mint­egy 5500 fény­év tá­vol­ság­ra van tő­lünk, a Nyi­las csil­lag­kép­ben, a La­gú­na-köd szom­széd­sá­gá­ban.

IMAGE

Az ESO VST táv­csö­vé­nek Omega­CAM ne­vű ka­me­rá­já­val ké­szült fel­vé­tel a Shar­pless 29 ka­ta­ló­gus­je­lű csil­lag­böl­cső­ről. A ké­pen szá­mos aszt­ro­fi­zi­kai je­len­ség fi­gyel­he­tő meg, töb­bek közt emisszió, ref­le­xió és ab­szorp­ció. Ér­de­mes el­vesz­ni a na­gyobb fel­bon­tá­sú vál­to­zat rész­le­te­i­ben is.
[ESO/M. Korn­mes­ser]

A fel­vé­tel ta­lán leg­ér­de­ke­sebb ré­sze a kö­ze­pé­től ke­vés­sel jobb­ra le­fe­lé meg­fi­gyel­he­tő fé­nyes, vö­rös ív és a ké­ken fény­lő tar­to­mány, az NGC 6559 je­lű na­gyon ak­tív csil­lag­ke­let­ke­zé­si ré­gió. Ez a mind­össze né­hány fény­év át­mé­rő­jű tér­rész meg­mu­tat­ja, mi­lyen fel­for­du­lást ké­pes okoz­ni egy csil­lag­köd bel­se­jé­ben ki­ala­ku­ló né­hány nagy tö­me­gű csil­lag. Az itt lát­ha­tó for­ró kék csil­la­gok mind­össze két­mil­lió éve­sek, és nagy ener­gi­á­jú su­gár­zás­sal bom­báz­zák a kör­nye­ze­tü­ket. Ez fel­he­ví­ti az ott lé­vő port és gázt, mi­köz­ben a csil­la­gok erő­tel­jes sze­le tisz­tá­ra söp­ri a köz­vet­len szom­széd­sá­gu­kat. A köd­ben ta­lál­ha­tó egy je­len­tős mé­re­tű üreg, egy bu­bo­rék, amit a kö­zé­pen ta­lál­ha­tó ket­tős­csil­lag vájt be­le. Az üreg nö­vek­szik, mi­köz­ben a fe­lü­le­tén fel­tor­ló­dik az anyag, amit egy ra­gyo­gó, vö­rö­sen fény­lő ív­ként lá­tunk a fel­vé­te­len.

A fi­a­tal for­ró csil­la­gok ult­ra­ibo­lya fé­nye ra­gyo­gás­ra kész­te­ti a csil­lag­kö­zi port és gázt. A ré­gió nagy ré­szét át­ha­tó dif­fúz vö­rös fény a ger­jesz­tett hid­ro­gén­gáz sa­ját fény­lé­se, emisszi­ó­ja. A kék­ben tün­dök­lő tar­to­má­nyok ki­csiny por­szem­cséi szór­ják és vissza­ve­rik, ref­lek­tál­ják a csil­lag­fényt. Az emisszió és ref­le­xió mel­lett ab­szorp­ci­ót, fény­el­nye­lést is meg­fi­gyel­he­tünk a fel­vé­te­len. Kü­lön­fé­le ala­kú por­fosz­lá­nyok el­ta­kar­ják, gyen­gí­tik a mö­göt­tük lé­vő égi­tes­tek fé­nyét. Ilye­nek a hát­tér­csil­la­gok­ban sze­gé­nyebb sö­té­tebb fol­tok szer­te a fel­vé­te­len, va­la­mint a kö­zép­ső vö­rös köd előt­ti sö­tét fila­men­tu­mok.

A Shar­pless 29 vál­to­za­to­san gaz­dag ré­gi­ó­ja ren­ge­teg­fé­le fi­zi­kai fo­lya­mat ta­nul­má­nyo­zá­sá­nak le­he­tő­sé­gét nyit­ja meg az aszt­ro­fi­zi­ku­sok előtt. Az in­du­kált csil­lag­ke­let­ke­zés – ami­kor a csil­la­got lét­re­ho­zó gáz­fel­hő kez­de­ti össze­tö­mö­rö­dé­se kül­ső ha­tás­ra kö­vet­ke­zik be –, a fi­a­tal csil­la­gok köl­csön­ha­tá­sa a kör­nye­ző gáz­zal és por­ral, va­la­mint a mág­ne­ses te­rek za­va­rai mind meg­fi­gyel­he­tők, ta­nul­má­nyoz­ha­tók ezen az egyet­len ég­te­rü­le­ten.

Ám a ma még fi­a­tal nagy tö­me­gű csil­la­gok nem él­nek so­ká­ig. A ha­ma­ro­san be­kö­vet­ke­ző szu­per­nó­va-rob­ba­ná­sok ne­he­zebb ké­mi­ai ele­mek­ben fel­dú­sult port és gázt fog­nak szét­szór­ni a csil­lag­kö­zi tér­be. Ezek né­hány tíz­mil­lió éven be­lül min­dent, amit most meg­fi­gyel­he­tünk a ké­pen, ki fog­nak on­nan sö­pör­ni, és egy nyílt­hal­maz csil­la­gai ma­rad­nak csak utá­nuk.

For­rás:

Valid CSS!
Hy-phen-a-tion